„Kiöregedett a csapat, szükség van az utánpótlásra” – mondta Mecser Tamás Sándor r. dandártábornok országos rendőrfőkapitány-jelölti meghallgatásán a Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottság ülésén. Tóth Gábor rendészeti államtitkár szerint Pósfai Gábor belügyminiszter Mecser személyében olyan szemléletű tábornokot jelölt, aki „a decentralizált vezetés”, és „a helyi szervek autonómiájának” híve.

A hónap elején Pósfai Gábor belügyminiszter sorra rúgta ki az alá tartozó hatóságok vezetőit, így az országos rendőrfőkapitány Balogh Jánost, a budapesti rendőrfőkapitány Terdik Tamást, továbbá az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatóját, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokát. A belügyminiszter a menesztett Balogh helyére azon nyomban jelölte Mecsert.

Mecser jelöltségét a bizottság 7 igen és 1 tartózkodás (Novák Előd) mellett elfogadta.

Bürokráciacsökkentés és decentralizálás

Mecser expozéjában azt mondta, még mindig néha úgy érzi, mint egykori nyomozó, hogy „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis”, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul. Szeretné megszüntetni azokat a szerepeket, feladatokat, amik csak azért jöttek létre, hogy javítsanak a statisztikákon. A bürokrácia csökkentésére törekszik, a jelentési rendszer átalakításáról beszélt, a nem aktuális feladatok kivezetéséről.

Mecser azt mondta, a lakosok a kapitányságokkal találkoznak először, miközben a lehetőségeik beszűkültek, pedig pont nekik kéne eldönteniük, mi az, amivel az adott területen leginkább foglalkozni kéne. A megyei kapitányokat a közvetlen munkatársainak tartja, szerinte ők tudják, mi a régióban a legfontosabb, és ha ők értik a feladatukat, akkor tudják motiválni az állományukat is.

Kell a rendőr, de kiöregedett a csapat

Mecser szerint mindenhol igénylik a rendőröket a közterületeken, a közbiztonságot állami szolgáltatásnak tartja, amire mindenki – falusiak, tanyasiak, városiak – egyenlően jogosult, a minősége pedig az államtól is függ. Viszont korlátozott a rendőrök száma, ezeket kell jól elosztani, és vonzóbbá tenni a pályát.

„Kiöregedett a csapat, szükség van az utánpótlásra” – mondta, hozzátéve, hogy az átlagéletkor az ötvenet közelíti. Szerinte az utóbbi 16 évben nem igazán foglalkoztak a humánerőforrás kérdésével.

Az átképzési rendszer fejlesztéséről – akár informatika terén – és új képzési rendszerről beszélt, olyanról, ami piacképes, amivel a rendőrök a világon bárhol megállják a helyüket. Szerinte a legjobb toborzás, ha a rendőröknek gazdaságilag is biztos hátteret biztosítanak. Azt mondta, csodát nem tud tenni a létszámhiánnyal, az életpálya terén a jogalkotóknak kell tenniük.

A rendőri szakszervezetek a választás előtt arról beszéltek, hogy a rendőrségi korfa be van szűkülve, a szervezet vízfejű lett, az alsó szinteken nagy a fluktuáció.

Az egyenruhákat is említette: nem mindegy, hogy milyen képet sugároznak magukról, az ódivatúság taszítja a fiatalokat. Újakra van szükség, mondta, és felajánlotta a képviselőknek, hogy túrázzanak egyet ezekben.

Novák Előd mi hazánkos, szélsőjobbos képviselő később felvetette, hogy szívesen menetelne is az egyenruhákban, akár a Bűnvadászokkal együtt egy szegregátumban. Mecsert Simicskó kérdezte a számos jogi aggályt keltő Bűnvadászokról, akiknek a nevét a rendőrfőkapitány válaszában nem mondta ki, cserébe arról beszélt, bejelentésre kimennek, és hogy a polgárőrségnek vannak hasonló, jogszabályban lefektetett szerepkörei.

Borsodi tapasztalatok

Mecser az expozéjában arról, beszélt, „nehéz városban, de inspiráló közegben” kezdte a szakmáját Kazincbarcikán. Sokat jelent számára, hogy azok, akik tényleg látják a munkáját a lakóközösségben, hogyan viszonyulnak hozzá. Szerinte Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy rendőrkapitányság vezetőjeként nem lehetett statisztikáról beszélni, ha az idősek nem tudnak aludni, a gyerekek nem mehetnek ki a játszótérre.

„Azért ülök most Önök előtt, mert arra kértek fel, hogy egy szakmai, emberközpontú rendőrség elindításában vegyek részt.”

Mecser Tamás 1988-ban kezdte karrierjét a Kazincbarcikai Rendőrkapitányságon nyomozóként. Elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát, majd a Janus Pannonius Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett. Dolgozott az Edelényi és a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság vezetőjeként, majd a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi rendőrfőkapitány-helyetteseként is. Korábban megkapta a rendőrségi főtanácsos, valamint az Év Rendőre címet, és átvehette a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést 2025-ben a köztársasági elnök rendőr dandártábornokká nevezte ki. Kazincbarcika Önkormányzata 2024-ben Pro Urbe Kazincbarcika díjat adományozott Mecser Tamásnak.

Mecser szerint „a kollégák részéről nagy a várakozás”, „úgy érzik, közülük került ki valaki, ugyanazt végigjártam, mint ők, vidéki vagyok, látom, hogy a napjai hogy telnek, hogy szükség van a megbecsülésre. Ha ezt nem kapják meg, a bizakodás előbb-utóbb elkopik.”

Később Novák Előd kérdésére arról beszélt, hogy a vidék rendben tartása nem egyszerű történet, mert rengeteg mindent várnak tőle, miközben a problémák jelentős része nem rendőri feladat: a társadalmi együttélés szabályainak átalakulása, az italboltok szerepe, az emberek viselkedése az úton. Az olyan komplex kérdéseket, mint az egészségügy vagy a család, nem a rendőrség fogja megoldani, ezért kell összefogni – mondta.

Kicsit zavarosan egy rétegről beszélt, akiket az egyszeri polgárok a buszról leszállva láthatnak meg, akik mindenre fittyet hányva, boldogan zavarják a hétköznapi embereket. Oda kell menniük a rendőröknek, de akár jogszabálymódosításra is szükség lehet, hogy ezek az emberek eltűnhessenek a közterekről – mondta.

Ellenzéki támogatottság

„Őszinte, szakmailag megalapozott bemutatkozást hallhattunk.”

Ezt nem valami tiszás képviselő mondta, hanem a KDNP-s Simicskó István, aki azt mondta, hiába ellenzéki képviselő, Mecserről nem tud rosszat mondani. Simicskó szerint a rendőrség, a honvédség és a titkosszolgálat tevékenységének politikán felül kell állnia.

Mecser a fideszes Takács Árpád szerint is meggyőző, felkészült, helyben támogatott „jó zsaru”, akit támogatni tud. Takács kérdésére a feldarabolni tervezett TEK-ről azt mondta, az ott szolgálókat értéknek tartja, a szervezetről jelenleg is vannak egyeztetések.

Novák Előd azt mondta, egyedüliként nem tudja támogatni Mecser jelöltségét, de ezt nem feltétlenül szakmai, inkább elvi alapon teszi.

Választás utáni változások

A választás után a hatóságok működése látványosan megváltozott. Eljárások indultak régóta ismert korrupciós ügyekben, nyomozások értek véget hirtelen, Budapest rendőrfőkapitánya pedig tudomásul vette az idei Budapest Pride felvonulást, amit tavaly a most is hatályos törvények miatt a Fővárosi Önkormányzatnak kellett trükközve megvalósítania, ami miatt aztán vádat emeltek (majd a választás után ejtettek) Karácsony Gergely főpolgármester ellen.

Novák Előd ugyan rákérdezett, hogy most miért engedélyezték, ha tavaly nem, erre azonban Mecser nem válaszolt.

Orbán Viktor tavalyi hadjáratát a Pride-on túl a drogok ellen is indította. Ennek lényege a kiszabható büntetési tételek szigorítása – már a fogyasztókra is –, a büntetés helyett választható elterelés hozzákötése a dealerek felnyomásához, a razziák számának növelése, illetve a szórakozóhelyek bezáratása, amennyiben felmerül a drogterjesztés gyanúja. A fesztiválozók egész nyáron a Fidesz ellen skandáltak, az addiktológiai szakértők szakmaiatlanságról beszéltek, a szórakozóhelyek összefogással tiltakoztak a működésüket fenyegető törvények ellen.

Az alaptörvény-módosítással is járó szigorítás után a rendőrség elindította a DELTA Programot, aminek első évértékelőjén elmondták, harminc helyszínt zárattak be, és hogy túlnyomórészt még mindig a fogyasztók ellen indultak az eljárások – továbbá itt kampányolt Horváth László fideszes drogügyi kormánybiztos a Tisza ellen, mondván a párt támogatja a drogliberalizációt.

Forrás