Összesen közel 166 000 négyzetkilométernyi területen elterülő korallzátonyt azonosítottak a kutatók, amely képes túlélni és kiheverni a klímaváltozás súlyos hatásait. A kenyai Mombasában megrendezett 11. Our Ocean konferencián kedden bemutatott friss tanulmányhoz a Wildlife Conservation Society (WCS) és a Macquarie Egyetem kutatói 45 ezer korallfelmérést végeztek és több évtizednyi éghajlati, illetve óceáni adatot elemezte: ezek alapján 71 országban és 100 területen azonosítottak a klímaváltozásnak ellenálló korallzátonyokat. A tanulmánynak azért van jelenősége, mert a klímaváltozással járó szélsőséges időjárás egyre súlyosabb károkat okoz a korallzátonyokban is.

Bár a kutatás a 2018-ban elindított 50 Reefs globális korallvédő kezdeményezés eredményeire épült, a kutatók további 30 ország és 54 víziterület vizsgálatával egészítették ki. A nagyszabású tanulmány eredményei szerint a klímaválságot túlélő korallzátonyok 61 százaléka öt ország – Ausztrália, a Bahamák, Kuba, Indonézia és a Fülöp-szigetek – vizeiben oszlik el, és új zátonyterületeket is felfedeztek többek között a közép-amerikai Belize, Panama és a Kuba melletti Turks- és Caicos-szigetek vizeiben. A kutatók három fő okot azonosítottak, ami miatt egyes korallok reziliensebbek a külső hatásokra: ezek olyan területeken találhatók, amelyek mikroklímája véd a felmelegedéstől, a korallok alkalmazkodtak a hőstresszhez és a klímahatásokhoz, illetve gyorsak képesek regenerálódni például ciklonok vagy viharok után.

A korallzátonyok és a vízi élővilág védelmére 2022-ben létrehozott Biodiverzitási Tervet több mint 190 ország fogadta el, amely lényege, hogy 2030-ig a világ óceánjainak és szárazföldjeinek 30-30 százalékát védetté nyilvánítják. „A zátonyoknak jelenleg csak 28 százaléka található védett és megőrzött területeken belül” – mondta Emily Darling, a Wildlife Conservation Society (WCS) korallvédelmi igazgatója és a jelentés egyik szerzője egy sajtótájékoztatón. Ez azt jelenti, hogy több mint 119 000 négyzetkilométer korallzátony még nem része a meglévő természetvédelmi rendszereknek, ezért a kutatók azt sürgetik, hogy az érintett országok kormányai ezeket a zátonyokat vegyék védelem alá a 2030-ig kitűzött természetvédelmi célok megvalósítása részeként.

Kapcsolódó cikk:

Forrás