Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter brüsszeli látogatásán újra élesen bírálta a NATO európai tagállamait, és bejelentette, hogy a Pentagon hat hónapos felülvizsgálatot indít az Egyesült Államok európai katonai jelenlétéről. A felülvizsgálat eredménye pedig attól függ majd, hogy az európai országok milyen gyorsan vállalnak nagyobb felelősséget saját védelmükért.

Amerikai tisztviselők és magas rangú katonai vezetők korábban azt ígérték, hogy Washington szorosan egyeztet majd Európával, ha csökkenteni kezdi katonai szerepvállalását a kontinensen. Az elmúlt hónapokban Donald Trump és a Pentagon egymásnak részben ellentmondó üzeneteket fogalmazott meg arról, hogy az Egyesült Államok csökkenti vagy éppen növeli-e európai katonai jelenlétét.

„Ez valódi felülvizsgálat lesz” – mondta Hegseth NATO-s kollégáinak. „A célja annak biztosítása, hogy a NATO gyorsan és visszafordíthatatlanul abba az irányba haladjon, hogy Európa vegye át a vezető szerepet, és elsődleges felelősséget vállaljon saját védelméért. Lesznek országok, amelyek elbuknak ezen a vizsgán, és lesznek olyanok is, amelyek kiváló eredménnyel teljesítenek.”

A NATO brüsszeli központjában elmondott, magához képest is indulatos beszédében Hegseth azért is bírálta az európai szövetségeseket, mert szerinte nem biztosítottak megfelelő hozzáférést az amerikai hadsereg számára olyan európai támaszpontokhoz, amelyekről Irán elleni műveleteket lehetett volna indítani. „Ezek a szövetségesek veszélybe sodorták Amerika fiait és lányait azzal, hogy megtagadták a kiszámítható hozzáférést a bázisokhoz és a légtérhasználathoz, amelyeknek soha nem lett volna szabad kérdésessé válniuk” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy a Pentagon felülvizsgálata arra is kiterjed majd, hogy az Egyesült Államok szükség esetén valóban korlátozás nélkül használhatja-e az európai támaszpontokat és légtereket.

Hegseth a migrációs és a nemek közötti egyenlőséget célzó európai politikákat is kritizálta, beszéde az AP szerint többeket emlékeztetett J. D. Vance alelnök tavaly februári, Európát sokkoló müncheni expozéjára. „A harckocsik, vadászgépek és légvédelmi rendszerek helyett a hangsúly a nemek közötti egyenlőségen, a klímaváltozáson és a védelmi kiadások visszafogásán volt. Európa határai kitárultak, a jóléti államok egyre nagyobbra nőttek, a védelmi költségvetések összezsugorodtak, és ezzel együtt Európa saját magába és a civilizációjába vetett hite is meggyengült” – mondta.

Mielőtt kardunkba dőlnénk Hegseth szavait olvasva, érdemes emlékeztetni arra, hogy az európai NATO-tagok és Kanada az elmúlt években sorra fellendítették a fegyverkezési programjaikat, csak tavaly 90 milliárd dollárral növelték védelmi kiadásaikat, ami 20 százalékos emelkedést jelentett az előző évhez képest.

Hegseth egyébként ritkán jelenik meg NATO-rendezvényeken: idén ez volt az első látogatás, miután februárban kihagyott egy hasonló találkozót. A mostani ülésen sem maradt sokáig: már órákkal azelőtt távozott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megérkezett volna, hogy szokása szerint további fegyvereket kérjen Ukrajnának.

A repülőtéren újságíróknak nyilatkozva Hegseth azt mondta: „Jó volt hallani, hogy ország ország után azt mondja: teljesíteni fogjuk a vállalásainkat. Még mindig vannak azonban kivételek, és velük kapcsolatban egyértelműek leszünk a felülvizsgálat során.”

Az Egyesült Államok csökkentené a szerepét Európa védelmében

Washington június 3-án jelezte, hogy egy jövőbeli válsághelyzetben már nem feltétlenül biztosítana olyan katonai eszközöket a NATO számára, mint repülőgép-hordozók, kísérő hadihajók, légi utántöltő repülőgépek vagy több tucat vadászgép.

A Trump-kormányzat szerint erre azért van szükség, mert az Egyesült Államoknak egyszerre két konfliktus lehetőségére is fel kell készülnie, és több katonai erőforrást akar tartalékolni arra az esetre, ha összeütközésbe kerülne Kínával az indo-csendes-óceáni térségben. (AP)

Forrás