Kapu Tibor, Magyarország második kutatóűrhajósa veszi át a HUNOR – Magyar Űrhajós Program vezetését, és megbízást kapott a magyar űrprogram teljes átszervezésére – jelentette be csütörtökön Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a budapesti Millenárison, Kapu Tibort szállító Axiom–4 űrmisszió indulásának első évfordulóján tartott ünnepségen.

A miniszter elmondta, hogy bár a korábban Ferencz Orsolya űrispán vezette magyar űrprogramnak is nagy szerepe volt abban, hogy egyre több magyar cég és egyetem kap űripari megbízásokat, a program az Orbán-kormány idején nem működött elég hatékonyan, és inkább kirakattevékenység volt, ezért reformra szorul. Kapu fél évet kap arra, hogy a szervezetet annyira átalakítsa, hogy az űrügynökséget ne legyen érdemes bezárni, a HUNOR megbízatása ugyanis az év végén lejár.

A tervek szerint a reformfolyamat végeredménye egy teljesen új, önálló Magyar Űrügynökség létrehozása lenne, amelynek részletes koncepcióját várhatóan ősszel dolgozzák ki. Tanács elképzelése szerint ez egy politikailag független, a kormányváltások hullámaitól mentes szervezet lenne, amely operatív szinten fogja össze az űriparral kapcsolatos fejlesztéseket, és hidat épít az egyetemek, a hazai cégek és a nemzetközi szervezetek között. A miniszter a 24.hu-nak elmondta, hogy kormányzati szinten egyelőre még nem történt egyeztetés az ügynökség felállításáról, és konkrét vezetői nevek sem merültek fel.

A tervek között szerepel egy magyar űrtörvény megalkotása is, amely már ott szerepel az őszi jogalkotási programban. Tanács szerint erre azért van szükség, mert bár az EU is dolgozik egy egységes európai űrtörvényen, annak életbe lépése csak 2030 körül várható, és ezt a 3-4 éves ablakot minden, a területen aktív tagállamnak ki kell használnia saját szabályozása kialakítására. A magyar törvény emellett lehetőséget adna arra is, hogy Magyarország érdemben befolyásolja az uniós szabályozás irányát.

A miniszter felidézte, hogy többen is feltették neki a kérdést: megérte-e több tízmilliárd forintot fektetni a HUNOR programba. Erre az a válasza, hogy amennyiben egy ország vagy egy kormány a forrásait nem felesleges dolgokra költi, és nem pazarol, akkor mindenre jut pénz, ami fontos. Az űrkutatás ráadásul szerinte nem egyszerű iparág vagy kutatási terület, hanem befektetés a jövőbe.

Mint rámutatott, a globális űripar volumene ma 626 milliárd dollár, és egyes években 12 százalékot meghaladó növekedést produkál, vagyis ez az egyik legdinamikusabban bővülő gazdasági szektor. Magyarországon jelenleg 30-40 kis- és középvállalkozás dolgozik aktívan az űrkutatási szegmensben, és a miniszter szerint ezt a számot bővíteni kell. Szerinte a tervek egyértelműen jelzik a Tisza-kormány által preferált irányt is, vagyis hogy Magyarország ne akkumulátorgyárak összeszerelő-üzemévé váljon, hanem a high-tech iparban találja meg a helyét.

Forrás