22,5 fok volt az országos átlag középhőmérséklet júniusban a HungaroMet mérései alapján, ami 2,7 fokkal magasabb az elmúlt évtizedek átlagánál.

Ezzel országosan a második legmelegebb június lett – 2019 a rekorder év -, de az Alföld középső tájain nagyobb területen a legmelegebb volt 1901 óta. Ott több helyen a 23,5 fokot is elérte a középhőmérséklet. 20fok alatti értékek csak az északi völgyekben és a magasabb hegyeken fordultak elő.

Az abszolút magyarországi maximumhőmérséklet rekord is megdőlt Szécsényben, ahol 42 fokot mértek. Június 29-én 30,2 fok volt a napi középhőmérséklet országos átlaga, ami a legmagasabb érték a XX. század kezdete óta. Június 29-én és 30-án is 38,7 fok közelében volt a napi maximumhőmérséklet országos átlagban, aminél magasabb érték csak egyszer, 2007. július 20-án fordult elő – írják.

Mindezek mellé csapadék alig volt, országos átlagban a 39,8 mm 45 százalékkal marad el „az éghajlati normától”.

Régen bezzeg mi volt?

Reflektáltak arra a vitára is, hogy régen is ilyen meleg nyarak voltak-e. Spoiler: nem. A forró napok azok, amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35 °C-ot.

Ezek egy utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá váltak.

Azt írták, „a különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg. Az X generáció születési időszakában mindössze 3, az Y generációnál 27, a Z generációnál 56, az Alfa generációnál pedig már 92 olyan nap fordult elő, amikor a napi maximum-hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 35 °C-ot. Ez jól mutatja, hogy a mai gyerekek már egy más jellegű éghajlatba születnek bele.”

Nem csak a „hőségnapokból” lett több, egyre többször alakulnak ki összefüggő időszakok. A tartós hőség pedig nagyobb terhelést jelent a szervezet számára.

Forrás