hir8 - Jámbor Péter 
Minden labdarúgó-világbajnokság visszatérő témája, hogy teljesen felesleges a bronzmérkőzés, meg sem kéne rendezni. Idén sincs ez másképp, főleg, hogy az angolokat irányító Thomas Tuchel közölte:
Sem a mi játékosaink, sem a franciák nem akarják lejátszani. Mindannyian döntőzni akarnak, hogy megnyerjék a világbajnokságot, de így alakult
– mondta Tuchel, aki azt is megjegyezte, nekik ráadásul egy nappal kevesebb jutott a pihenésre, mint Franciaországnak, de profiként állnak majd a szombati, Miamiban rendezett meccshez. Kijelentése kicsit furcsa annak fényében, hogy Anglia a hazai rendezésű, 1966-os torna óta nem nyert vb-érmet.
Régi szokás, de az Eb-n már elengedték
1930-ban, az első vébén még nem játszottak a harmadik helyért (Jugoszlávia állítólag nem akart pályára lépni az elődöntőben tapasztalt játékvezetői ténykedés miatt, az USA-t hirdették ki harmadiknak a jobb gólkülönbsége miatt), de 1934-ben már igen, a németek 3-2-re verték Ausztriát. Azóta csak az 1950-es tornán nem játszottak a harmadik helyért, abban az évben ugyanis a döntő szakaszt is körmérkőzéses rendszerben rendezték, 1954-től kezdve viszont visszaállt az egyenes kieséses szakasz.
Németországnak van a legtöbb bronzérme eddig a vb-kről, négy.
Európa-bajnokságokat 1960 óta rendeznek, eleinte játszottak a harmadik helyért (1964-ben például Magyarország volt érintett, hosszabbításban sikerült 3-1-re legyőzni Dániát), de 1980-ban volt az utolsó ilyen meccs. A 2008-as Eb-től kezdve az elődöntők veszteseit bronzérmesként könyvelik el.
Számos rekordot hozott, de mindig kritizálják
A mérkőzés, amin senki sem akar játszani
– mondta 2018-ban a szintén az angolokat irányító Gareth Southgate, de négy évvel korábban Louis van Gaal is kritikus hangot ütött meg, pedig a hollandok akkor 3-0-ra lemosták az elődöntőt a németekkel szemben 7-1-re elveszítő brazilokat.
„Sosem kellett volna bevezetni ezt a mérkőzést, ezt szajkózom már tíz éve. Egyszerűen nem fair, hogy két vereséggel is lezárhatod a tornát. Lehet, hogy csodálatosan teljesítettél a vébén, mégis vesztesként kullogsz haza” – mondta Van Gaal.
Ha nem lenne bronzmeccs a világbajnokságon, pár rekorddal azért szegényebb lenne a labdarúgás. 2002-ben a török Hakan Sükür például 11 másodperc alatt vette be Dél-Korea kapuját, ami mind a mai napig a leggyorsabb gól a világbajnokságokon és nem is nagyon látszik, hogy a közeljövőben megdöntik – főleg, ha megmarad a trend a taccsra rúgott középkezdésekkel.
World Cup hero: Hakan Sukur
Sukur scored the fastest goal in a World Cup tournament back in 2002 for Turkey vs. South Korea.
Just 11 seconds!pic.twitter.com/UpZqCdbtTu
— Retro Football Network (@retrofootballnw) July 13, 2026
1958-ban Just Fontaine négyszer volt eredményes az NSZK ellen, így végül 13 találattal zárta a tornát. Ez is egyike a megdöntethetetlennek tűnő vb-rekordoknak. Csak, hogy elhelyezzük a francia gólvágó teljesítményét:
- Kocsis Sándor az 1954-es tornán 11 találatig jutott,
- Gerd Müller 1970-ben tízzel zárt,
- Ademir 1950-ben, Eusébio 1966-ban jutott el kilenc gólig.
Ha már Fontaine szóba került, sok kritika éri amiatt is a bronzmeccsek intézményét, hogy megkönnyíti a gólkirályjelöltek dolgát. A The Athletic gyűjtése szerint Eusébio (1966), Toto Schillaci (1990), Davor Suker (1998) és Thomas Müller (2010) is a harmadik helyért vívott mérkőzésen biztosította be a gólkirályi címét korábban.
Kylian Mbappénak nyolc (ennyinél tart a döntőben érdekelt Lionel Messi is), Harry Kane-nek és Jude Bellinghamnek hat-hat találata van eddig a tornán.
Szóval, mi értelme?
Lehet, hogy az edzők és a játékosok utálják, ha rendezői oldalról vizsgáljuk meg a kérdést, akkor érthető, ha az elődöntők és a döntő közti napokat megpróbálják kitölteni, bár régebben nem egyszer a finálé napján játszottak a harmadik helyért és sokszor kisebb stadionba tették a találkozót.
Ellenpélda az 1994-es világbajnokság, aminek szintén Észak-Amerika volt a házigazdája, akkor ugyanis
Abban is különbség mutatkozik, hogyan állnak a csapatok a bronzmeccshez. A horvátok négy éve például úgy nyertek, hogy Luka Modric, Ivan Perisic, Josko Gvardiol és Mateo Kovacic is ott volt a kezdőben és úgy tűnt, büszkén szerezték meg az újabb világbajnoki érmüket. De arra is volt már példa, hogy nagy futballnemzetek felforgatott kezdővel álltak ki és azoknak a játékosoknak biztosítottak játéklehetőséget, akik alig, vagy egyáltalán nem játszottak a torna korábbi szakaszában.
Szeretjük vagy sem, az idén „bronzdöntőnek” keresztelt meccset megrendezik, és az eddigi mérkőzések alapján nagy sansz van rá, hogy nem fogunk unatkozni. 1974-ben Lengyelország ugyan csak 1-0-ra verte Brazíliát, azóta viszont egyetlen meccsen sem esett kevesebb két gólnál. A legutóbbi nyolc tornán hét alkalommal is négy vagy annál több gólt hozott a bronzcsata, a kivétel a négy évvel ezelőtti Horvátország-Marokkó, de az is 2-1 lett.
The post „A mérkőzés, amin senki sem akar játszani” – mi értelme van a focivébé bronzmeccsének? first appeared on 24.hu.
EUR/HUF
