A brit első flotta 1788-ban kötött ki a Sydney-öbölben. A tizenegy hajóból álló flottából hatan rabokat szállítottak két hadihajó kíséretében, a többi az utánpótlásról gondoskodott. Egy évvel később tört ki az a végzetes himlőjárvány, ami a korábbi becslések szerint 300 ezer, az újabbak szerint 220 ezer őslakos életét követelte, akik korábban még nem találkoztak a betegség kórokozójával – ez a környéken élők 70 százalékát jelentette.

A korábbiakban több elképzelés született arról, hogy ki és mikor hurcolhatta be a fekete himlőt a kontinensre. Az egyik elmélet szerint a himlőt az indonéz halászok hozták magukkal, és dél fele terjedt, mások szerint francia hajósok fertőzték meg az őslakosokat, de ez meg időben nem felel meg a kitörés időpontjának. A harmadik gyanúsított a flotta orvosa, a sebész John White volt – ezt támasztja alá egy friss kutatás is, amelyben egy epidemiológiai modellel vizsgálták a vírus terjedését, amit összevetettek a rendelkezésre álló történeti feljegyzésekkel. Ezzel sikerült pontosítani az áldozatok számát is.

Variolas matter

White nem betegként, hanem orvosként hurcolta magával a kórokozót, méghozzá a kor egy bizarr orvosságában: egy üvegnyi kiszárított gennyben, amit egy himlőben szenvedő kiütéseiből nyertek ki. A variolas matter néven ismert készítményt az orvos arra szánta, hogy a gyarmaton születendő gyermekeket tegye ki belőle egy kis adagnak, így erősítve az immunitást (ahogy ez az oltások elterjedése előtt szokás volt), de valami hiba csúszhatott a számításba.

Matthew Cody Nitschke, a vírus terjedéséről készült számítógépes modell szerzője szerint az adatok egyértelműen az első flotta felé mutatnak – bár az, hogy pontosan mi történt, nem fog kiderülni belőlük. A tanulmány szerzői szerint ez semmiképpen nem jelent szándékosságot: mivel akkoriban még nem értették, hogy hogyan terjed a betegség, valószínűleg nem is ügyeltek kellőképpen az üvegcsére.

Az elmélet korábbi kritikusai azzal érveltek, hogy a 8 hónapos hajóutat nem élte volna túl a vírus, de ha helytálló az infektológiai modell, a készítmény valahogy fertőzőképes maradt. Alan Williams, a tanulmány vezető szerzője szerint viszont elképzelhető, hogy az orvos nem is Angliából vitte magával a készítményt, a flotta ugyanis Fokvárosban, Dél-Afrikában, Rio de Janeiróban és Brazíliában is kikötött azelőtt, hogy megérkezett volna Ausztráliába.

Forrás