150 oldalas elemzést és javaslatcsomagot írt az OECD a magyar gazdaságpolitika számára. Bár a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet friss jelentése gyorsuló gazdasági növekedésre számít Magyarországon, az országjelentés szerint még komoly tennivalók vannak – írja a Portfolio.

A magyar GDP idén 1,9%-kal, 2027-ben pedig 2,2%-kal növekedhet az OECD jelentése szerint – ez valamivel kisebb, mint amennyit az MNB vár, Varga Mihályék szerint ugyanis 2026-ban 2,0, 2027-ben pedig három százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A növekedést az OECD szerint is a bővülő lakossági fogyasztás hajtja elsősorban: a háztartások fogyasztása idén 5,3%-kal, jövőre pedig 3,8%-kal bővülhet az előrejelzésük szerint. A beruházásnövekedés ennél mérsékeltebb lehet: 2026-ban 1,1%-os beruházásnövekedést látnak, ez 2027-ben 3,7%-ra gyorsulhat.

Az egyik legnagyobb probléma, mint az OECD is kiemeli, a magas költségvetési hiány.

Az OECD szerint a 2026-os magyar deficit a GDP 6,7%-a körül alakulhat majd, 2027-ben pedig 5,5%-ra csökkenhet – ez azonban még mindig kevés az államadósságráta mérséklődéséhez.

A Magyar-kormány július elején készítette el a költségvetési átvilágítást, ennek a fő mondása, hogy kormányváltás nélkül az 8,3 százalék lehetett volna, amit, elsősorban az uniós megállapodásnak köszönhetően, 7,5 százalékra sikerült idáig leszorítani. A kormány augusztus végéig módosítja majd az idei költségvetést, ekkor állapítja meg az új hiánycélt is.

Az OECD mindenesetre rövid távú költségvetési kiigazítást tart szükségesnek – hosszú távon ugyanis a költségvetés fenntarthatóságát kockázatosnak ítélik.

Hosszabb távon a nyugdíjkorhatárt újra fix életkorhoz kötnék, a 13. és 14. havi nyugdíj összegét pedig maximálnák, de van még egy sor további javaslatuk, az ingatlanadó erősítésétől az adókedvezmények rendszerének újragondolásáig. Mint írják, az áfa, az szja és a társasági adó általános csökkentése túl sokba kerül az államnak, miközben ezek az intézkedések főleg az eleve magas jövedelmű háztartásokat hozták kedvező helyzetbe. A személyi jövedelemadó progresszívvé tételét is javasolják, úgy, hogy az semleges legyen az érintett munkavállalók szempontjából.

Néhány további OECD-javaslat a sok közül:

• csökkenteni kellene az üzemanyagtámogatásokat vagy növelni az üzemanyag áfáját – az ebből jövő plusz bevételeket pedig a háztartásoknak juttatni;
• a rezsitámogatásokat átalakítani úgy, hogy az árstop helyett több célzott támogatás menjen a rászoruló háztartásoknak;
• a beruházási támogatásokat a K+F és a kkv-k felé kellene eltolni;
• egyszerűsíteni és állami online felületet létrehozni a cégalapítások megkönnyítése érdekében;
• az oktatásban pedig érdemes lenne csökkenteni az osztálylétszámokat, és folytatni kell a bölcsődei férőhelyek számának emelését is.

Forrás