Szenzációs leletre bukkantak a paleontológusok Dzsungáriában, Hszincsiang tartományban: borostyánra. A mikroszkopikus szemcsék egy, két tektonikus lemez találkozásánál lévő széntelérből kerültek elő, ahol a tudomány eddigi állása szerint semmi keresnivalójuk nem lett volna, hiszen a szénréteg jóval korábban alakult ki, mint ahogy a feltételezések szerint kifejlődtek volna az első olyan növények, amelyek képesek voltak gyantát termelni.

Az eddigi leletek alapján ezt a képességet a növények 300-320 millió évvel ezelőtt fejlesztették ki. A 300 millió évvel ezelőtti borostyánmaradványt Kanadában találták, és feltételezhetően egy páfrányfélétől származik, a 320 millió éves megkövült gyanta pedig a mai fenyők egyik ősétől. A telérben talált maradványok ennél is idősebbek: nagyjából 375-385 millió évvel ezelőttről származnak.

Különös lelet

Ez nemcsak azt jelenti, hogy a gyanta körülbelül 65 millió évvel korábban jelent meg, mint eddig hitték, hanem azt is, hogy a növények hamarabb fejlesztették ki a mézgatermelés képességét, mint hogy megjelentek volna az első növényevő állatok.

Luo Cihang, a kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány vezető szerzője szerint éppen emiatt először óvatosak voltak: nem hitték, hogy a szénrétegben valóban borostyánt találtak. Az első vizsgálatok mégis erre utaltak: az anyag ultraibolya fényben fluoreszkált, de ez magában még nem perdöntő bizonyíték. A további vizsgálatok mégis alátámasztották az első gyanút: a kutatók tíz kilónyi szenet vizsgáltak át, és összesen 241 borostyántöredéket találtak, amelyekről a kémiai vizsgálatok is bebizonyították, hogy valóban megkövült növényi mézgából állnak.

Luo szerint ez azt is jelenti, hogy a növények nem a növényevők elleni védekezésképpen fejlesztették ki a gyantatermelés képességét, hanem jóval korábban, valószínűleg a gombás fertőzések és az erdőtüzek okozta sérülések elleni védekezésképpen.

Forrás