A 2023-as rekordméretű kanadai erdőtüzek füstje az Atlanti-óceánon átsodródva Európa naperőműveinek termelését is csökkentette – derül ki egy, a Communications Earth & Environment folyóiratban megjelent friss tanulmányból. A kutatók az EC-Earth3 földrendszer-modellel két forgatókönyvet futtattak le 2023 májusától decemberéig: az egyikben szerepeltek a kanadai tüzek kibocsátásai, a másikban nem.

Európa és Észak-Amerika együtt 6,38 terawattórányi napelemes áramtól esett el 2023 májusa és szeptembere között, ami a teljes napenergia-termelés 2,8 százalékos csökkenése – nagyjából Luxemburg éves áramfogyasztása. A legnagyobb veszteséget a tüzekhez közelebbi Észak-Amerika szenvedte el, anyagiakban azonban Európa járt rosszabbul a nagyobb beépített napelemes kapacitás és a magasabb áramárak miatt. A kontinensen Németország vesztett a legtöbbet: egymaga 1,19 terawattórányi termeléstől esett el. A teljes kár mintegy kétmilliárd dollárra rúgott.

A mechanizmus egyszerű: a füst apró aeroszolrészecskéi szórják és elnyelik a napfényt, mielőtt az elérné a felszínt, a napelemek teljesítménye pedig közvetlenül a beérkező sugárzás mennyiségétől függ. Súlyos tűzeseteknél a sűrű füst legalább annyira visszavetheti a termelést, mint a tartós felhőzet. A megfigyelt időszakban a füst hűtő hatása némileg ugyan javította a napelemek hatásfokát, ám ez Európában is csak a veszteség 20,5 százalékát pótolta.

A szerzők arra figyelmeztetnek, hogy az erdőtűzszezonok hosszabbodásával a füst egyre gyakrabban ronthatja a naperőművek hatékonyságát akár több ezer kilométeres távolságban, vagyis olyan országokban is, ahol egyébként nincsenek nagy erdőtüzek. Javaslatuk szerint ezt a kockázatot már a tervezésbe be kell építeni: nagyobb tárolókapacitással, rugalmasabb hálózattal, változatosabb megújuló forrásokkal és azzal, hogy a füstelőrejelzéseket beépítik az áramtermelés irányításába.

Kapcsolódó cikkek:

Forrás