A legtöbb mikrobiom-kutatás csak az aktuálisan szedett gyógyszerekkel és azok hatásaival foglalkozik, de mint kiderült, néhány szer évekkel később is meghatározza a bélbaktériumok összetételét, ezért a korábbi gyógykezelések legalább olyan meghatározóak ebben a tekintetben, mint a jelenleg zajlók.

A Tartui Egyetem genetikai tanszékének kutatói az Észt Biobank 2500 mintáját vizsgálták, és arra jutottak, hogy a legtöbb gyógyszer nyomot hagy a mikrobiomon – de nem mindegyik ugyanúgy: egy adott tünetcsoport kezelésére felírt gyógyszerek között is akadnak különbségek. Ez azért is fontos, mert a legtöbb mikrobiomot érintő kutatásban csak gyógyszerosztályonként szokás vizsgálni a hatásukat, a mostani eredmények viszont azt mutatják, hogy érdemes külön-külön is megvizsgálni őket.

Elhúzódó hatás

Az, hogy a széles spektrumú antibiotikumok milyen pusztító hatást gyakorolnak a mikrobiomra, már széles körben ismert, de a kutatás egyik meglepő eredménye az, hogy a jellemzően szorongásra felírt benzodiazepinek is hasonló, tartós nyomot hagynak rajta. Több más szernek is sikerült azonosítani a mikrobiomon hagyott „ujjlenyomatát”, amely hónapokkal vagy évekkel a szedése után is azonosító maradt. Ide tartoznak a bétablokkolók, az antidepresszánsok és a protonpumpa-gátlók is.

A kutatók egy kisebb, 328 fős mintán tovább vizsgálták, hogy mi történik, amikor valaki elkezdi vagy abbahagyja egy gyógyszer szedését. A mikrobiom változásai egybeestek a korábbiakkal: az egyes készítményekhez tartozó „ujjlenyomat” megmaradt, ami arra utal, hogy a gyógykezelés és a változások között ok-okozati kapcsolat áll fenn.

Forrás