Kína vasárnap azt közölte, hogy a Himalája régiót sújtó földcsuszamlás következtében 23 ország összesen 261 külföldi állampolgára tűnt el a Nepállal közös határátkelőhely tibeti oldalán, köztük egy magyar. A külügyminisztérium csütörtökön azt írta a 444-nek, hogy a kínai követségük tájékoztatása szerint három magyar állampolgárról tudják, hogy „a katasztrófa helyszínén tartózkodott, őket eltűntként jelentették a konzulátus, illetve a Külügyminisztérium felé. Hollétük továbbra is ismeretlen”.

A Kína alá tartozó tibeti autonóm régió tisztviselői sajtótájékoztatón beszéltek arról, hogy a legtöbb eltűnt külföldi – 104 fő – Nepálból származik, emellett 49 indiai, 33 lett, 18 amerikai és 15 brit, továbbá több más ország állampolgárainak sorsa ismeretlen. A pekingi hatóságok értesítették a külföldi képviseleteket.

Ezzel párhuzamosan, a határ nepáli oldalán a hatóságok vasárnap reggel közölt adatai szerint legalább 734-en haltak meg, mintegy 2498 embert pedig eltűntként tartanak nyilván.

A mentést szombaton is nehezítette a rossz idő. A nepáli hadsereg szerint a helikopteres műveleteket az időjárás miatt átmenetileg felfüggesztették, miközben több helyszínen folytatódtak a kutatási és mentési munkálatok. Nuwakot körzetben a gépek segélyszállítmányokat vittek az árvíz sújtotta területekre, és túlélőket szállítottak biztonságos helyre.

A nepáli hadsereg szerint több mint száz ember rekedhetett egy körzetbeli alagútban, amelybe nagy mennyiségű sár zúdult. Néhány bent rekedt embert már sikerült megközelíteni, a munkát azonban nehezíti, hogy az alagútban helyenként másfél méter magasan áll a sár, a környéken pedig kevés a helikopterek leszállására alkalmas terület.

A klímaváltozás ára

Az áradást egy gleccser leszakadása idézte elő. A lezúduló víz jeget, sarat és sziklatörmeléket sodort magával, településeket öntött el, utakat és hidakat tett tönkre, és súlyos károkat okozott az infrastruktúrában.

Simon Stiell, az ENSZ klímavédelmi egyezményének végrehajtó titkára közleményében az emberiség által elfogyasztott kolosszális mennyiségű szénnek, kőolajnak és földgáznak tudta be az ilyen tragédiákat, amelyek „egyre valószínűbbek, gyakoribbak és súlyosabbak”. Kína is azon az állásponton van, hogy a katasztrófát „a globális felmelegedés hosszú távú hatásai miatt kialakult gleccserinstabilitás okozta” – jelentette vasárnap a kínai állami televízió. Siszir Khanal nepáli külügyminiszter azt mondta, hogy országa

az üvegházhatású gázok kibocsátásának mindössze 0,01 százalékáért felelős, de a nepáli nép az egyike az éghajlatváltozás fő áldozatainak.

Az első becslések szerint 4-5 milliárd dollárba kerülhet az árvíz utáni újjáépítés Nepálban – közölte Swarnim Wagle nepáli pénzügyminiszter szombaton a Reutersszel. A károk felmérése még tart, ezért az összeg egyelőre csak előzetes becslés. Az összeg Nepál éves bruttó hazai termékének csaknem 10 százalékával egyenértékű.

Még sok a bizonytalanság

Az áldozatok egy részének azonosításához DNS-vizsgálatra van szükség. A katmandui Maharajgunj egészségügyi intézménybe szállított 49 holttest közül szombatig mindössze hetet sikerült azonosítani. A hozzátartozók az intézménynél közzétett fényképek alapján próbálnak információkhoz jutni eltűnt családtagjaikról.

Nepál külföldi mentőcsapatokra nem tart igényt, ugyanakkor célzott külföldi műszaki segítséget kért az alagutakban rekedt emberek mentéséhez, a közlekedési és távközlési kapcsolatok helyreállításához, valamint az áldozatok azonosításához.

A hatóságok továbbra is figyelik a határ közelében kialakult tavakat. Az egyik tó vízszintje a kínai mérések szerint péntek estére tíz méterrel csökkent a csütörtök reggeli legmagasabb szinthez képest, de az újabb áradás veszélye még nem múlt el teljesen. (Reuters, MTI)

Forrás