A globális adósságpiacokon végigsöprő eladási hullám kedden újabb fokozatba kapcsolt. A piaci pánik hátterében egyszerre több tényező áll: az USA és Irán közötti közvetlen katonai csapásváltások nyomán a Brent nyersolaj ára hordónként 92 dollár fölé emelkedett, miközben az európai földgázárak márciusi csúcsukra ugrottak. A tartósan magas energiaárak a jegybankok szigorítási kényszerét erősítik, meghiúsítva a korábbi kamatvágási reményeket.

A helyzetet tovább nehezíti a gigantikus globális adósságkínálat: a 40 billió dolláros rekordot átlépő amerikai államadósság mellett a nagy technológiai vállalatok is tömegesen bocsátanak ki kötvényeket a mesterségesintelligencia-fejlesztések finanszírozására, elszívva a tőkét az államkötvények elől.

A globális kötvénypiac eddigi legstabilabb támaszának számító Japánban szinte elképzelhetetlen elmozdulás történt: a 10 éves japán államkötvény (JGB) hozama elérte a 3 százalékot, amire 1996 óta nem volt példa. Az elemzők szerint ez igazi korszakváltás, ugyanis a magasabb hazai hozamok miatt a japán befektetők visszavonhatják tőkéjüket a külföldi – például amerikai vagy ausztrál – piacokról, tovább növelve a globális hozamnyomást.

A világ főbb piacain az alábbi hozamcsúcsok születtek:

• Egyesült Államok: A 10 éves benchmark Treasury-hozam 4,79 százalékig emelkedett, míg a 30 éves hozam 5,27 százalékra ugrott.

• Nagy-Britannia: A 10 éves brit államkötvény (gilt) hozama 10 bázispontos ugrással 5,25 százalékra nőtt, ami 2008 óta a legmagasabb szint.

• Európa: Az euróövezeti augusztusi infláció 3 százalék fölé emelkedése megerősítette a szeptemberi EKB-kamatemelési várakozásokat. A 10 éves német hozam 3,35 százalékra (2011-es csúcs), a francia pedig 4,21 százalékra (2008-as csúcs) emelkedett.

Noha az amerikai pénzügyminisztérium nemrég közbeavatkozott a szövetségi kölcsönzési költségek plafonálása érdekében, a piaci nyomást ez sem tudta tartósan enyhíteni. Szakértők rámutatnak: míg Európában és Nagy Britanniában az inflációs várakozások fűtik a hozamokat, addig az USA-ban a reálhozamok emelkedése és az elszálló költségvetési hiány áll a háttérben. (via Reuters)

Forrás