Ha az orosz hatóságok szó szerint akarják alkalmazni a „külföldi ügynökökre” és „nemkívánatos szervezetekre” vonatkozó saját törvényeiket, akkor a könyvtárak állományának több mint felét el kellene távolítani a polcokról. Az orosz digitális minisztérium jelentése szerint a települési könyvtáraknak a könyveik 50–70 százalékát is el kellene távolítaniuk.

Az ukrajnai invázió óta az orosz hatóságok egyre több írót és értelmiségit nyilvánítottak külföldi ügynöknek, könyveiket pedig fokozatosan leszedették a könyvesboltokból és könyvtárakból. Nemcsak azok a művek kerültek veszélybe, amelyeknek a szerzője az állam szerint „külföldi ügynök”, hanem azok is, amelyekben mondjuk fordítóként, szerkesztőként, vagy mondjuk illusztrátorként működött közre valaki, aki megkapta ezt a címkét.

Emiatt a könyves szervezetek tömeges selejtezéstől tartanak, úgyhogy még a minisztérium is a szabályok újragondolását javasolja egy jelentésben – írja a Meduza.

Példaként többek között azt a Soros Alapítványt hozták fel, amelyet a putyini Oroszországban nemkívánatos szervezetnek minősítettek, azzal vádolva őket, hogy veszélyt jelentenek Oroszország alkotmányos rendszerére és az állam biztonságára. A Soros Alapítvány kulturális támogatásai ugyanakkor a rendszerváltás után létfontosságúak voltak Oroszországban. Az orosz klasszikusok kiadása is gyakran csak az ő segítségükkel volt lehetséges – most pedig a cenzúratörvények értelmében elvileg ezek is mehetnének a zúzdába.

A szabályok szó szerinti értelmezése esetén olyan tudományos könyveket is kukázni kellene, amelyek kiadásában a világ vezetői egyetemi vettek részt, hiszen a Kreml a Yale-t, a Berkeley-t és a Stanfordot is a nemkívánatos szervezetek közé tette.

Forrás