A NASA Hubble-űrtávcsöve 2023-ban készített először olyan felvételeket, amelyeken halvány jelek utaltak egy tíz csúcspontú, sokszög alakú struktúra jelenlétére. Amatőr és hivatásos csillagászok 2024-ben egy hullámzó sávot is észleltek, amely a Hubble 2025-ös felvételein már jól körülhatárolható, dekagonális struktúrának mutatkozott.

Egy nemzetközi kutatócsoport most megerősítette a dekagon létét, eredményeiket a Science Advances című folyóiratban tették közzé, számol be az EarthSky.

A Hubble legújabb felvételei hatalmas, folyamatosan fejlődő légköri hullámot tártak fel, amely körülöleli a Szaturnusz déli pólusát. Feltűnően hasonlít a bolygó északi pólusánál található, már ismert hatszögletű légköri képződményhez, a kettő közti különbségek azonban arra utalnak, új légköri jelenség kialakulásának lehetünk szemtanúi.

A Hubble Outer Planet Atmospheres Legacy (OPAL) programjának részeként, éveken át végzett megfigyelések alapján a struktúra már azelőtt elkezdett kialakulni, hogy jól körülhatárolható mintázattá vált volna.

Amy Simon, a tanulmány társszerzője és az OPAL vezető kutatója így nyilatkozott: „Az északi hatszög mindig ott volt, amikor az elmúlt több mint 40 évben megfigyeltük. Ez a képződmény azonban más – úgy tűnik, egyre erősödik, és ez lehetőséget nyújt arra, hogy figyelemmel kísérjük egy hatalmas légköri mintázat kialakulását.”

A felfedezés azért válhatott lehetővé, mert a Szaturnusz változó évszakai ismét láthatóvá tették a Földről a bolygó déli pólusát. A mostani tanulmány vezető szerzője, Agustín Sánchez-Lavega a Baszkföldi Egyetem kutatója, ez az egyetem működteti a Planetary Virtual Observatory Laboratory (PVOL) nevű weboldalt, amely a legkülönfélébb megfigyelők által, a Naprendszer bolygóiról készült földi felvételeket gyűjti.

Két amatőr csillagász, Trevor Barry és Jean-Paul Oger itt figyelt fel 2024-ben egy hullámzó sávra a déli pólus környékén. Földi távcsövekkel készített további felvételek alapján úgy tűnt, hogy tízoldalú, azaz dekagonális struktúráról lehet szó. Ekkor kerültek képbe a Hubble éles és torzításmentes felvételei. Sánchez-Lavega így fogalmazott:„A Szaturnusz észak–déli irányú futóáramlási rendszere szimmetrikus, és mi 1990 óta kerestük a Hubble-felvételeken az északi hatszög déli megfelelőjét.”

A hullám a Szaturnusz egyik erőteljes futóáramlásán belül helyezkedik el, és a légkör több rétegén is átnyúlik, azaz nem csupán felhőszinten jelenik meg, hanem függőleges irányban is kiterjed. A kérdés az, hogy a dekagon stabil konfigurációvá alakul-e, hasonlóan az északi pólus hatszögéhez, vagy továbbra is változik és fejlődik.

A jövőbeli megfigyelések abban is segíthetnek a tudósoknak, hogy meghatározzák, mi hozza létre ezt a hullámot, mit árul el a Naprendszer gázóriásainak légköri dinamikájáról, és hogyan kapcsolódhatnak ezek a folyamatok azokhoz a légköri jelenségekhez, amelyeket itt, a Földön is megfigyelünk.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás