• Hatalmas sikerként állította be az Orbán-kormány, hogy csaknem 17 ezer lélegeztetőgépet szereztek be a covidjárvány alatt, de emellett érkeztek védőfelszerelések és tesztek is.
• A lélegeztetőgépek egy része használhatatlan volt, amit próbáltak titkolni.
• Az osztalékokból eddig is látszott, hogy a bizniszben részt vevő cégek nagyot kaszáltak. Most viszont kiderült, hogy 2020-ban készült olyan minisztériumi összesítés, amiben leírták, mekkora „haszonnal” dolgoztak egyes cégek.
• A haszon itt azt a különbséget jelentette, hogy azt, amit Kínában megvettek, mennyivel drágábban adták a Külügynek.
• A tesztek különösen jól fialtak, a rekorder a teljes vételár 67,37%-át rakta el.
• Annak nincs nyoma, hogy a Szijjártó Péter vezette minisztérium próbálta volna visszaszerezni a pénzt.

„Vezetői döntés kérdése, hogy a céggel tárgyalásokat folytatunk-e a beszerzés során realizált 384 000 USD összegű »haszonnal« kapcsolatban (a teljes vételár 67,37%-a), mivel háromszoros áron adta tovább számunkra az általa beszerzett termékeket” – írták egy külügyminisztériumi feljegyzésben a covidbeszerzésben részt vevő egyik cégről, a Speciál 99 Külkereskedelmi Kft.-ről. A cég 30 ezer darab covid19-gyorstesztet vett Kínában a járvány első évében, és a számok alapján sokkal drágábban adta el.

A feljegyzésben összesen hat cégről készült ilyen részletes kimutatás, amit a Szijjártó Péter vezette Külügyminisztérium munkatársai gyűjtöttek össze 2020-ban, egy banális jelzés után. A dokumentumnak a „Háttéranyag az egyes termékeket eltérő áron számlázó cégekkel kapcsolatban felmerült problémákról” címet adták. Aláírás vagy dátum nincs rajta, de tudomásunk szerint 2020 végén készült. Ez a dokumentum is a kormányváltás után, a minisztériumi átvilágítás során került elő. A lélegeztetőgép- és egyéb, a covidhoz kötődő szerződéseket kiemelten kezeli az új kormány, a 300 milliárdos beszerzések ügyében Orbán Anita külügyminiszter feljelentést tett hűtlen kezelés gyanújával.

A Speciál 99 Kft.-nek a Szijjártó Péter vezette Külügyminisztérium 570 ezer dollárt fizetett ki a tesztekért, majd kiderült, a cég 186 ezer dollárért vette a teszteket (darabonként 6,2 dollárért, majd 19 dollárért adta tovább a Külügynek). Itt a szállítási költséggel sem lehet korrigálni a különbséget, hiszen a teszteket Pekingben adták le, onnantól a minisztériumot terhelte a hazahozatal költsége.

A minisztériumi háttéranyagban a TMT Technics, a Pro Concept, az OTT-ONE, a Gyömrői-sarok Projekt és a Marosport beszerzéseit részletezték, mindegyiknél megjegyezve, vezetői döntés kérdése, hogy tárgyalnak-e az adott céggel a „haszonról”.

Információink szerint az egész onnan indult, hogy a NAV 2020 végén közölte, pótlólagos vámeljárást folytatna le a lélegeztetőgépek, védőfelszerelések és tesztek ügyében, hogy kiderüljön, a beszerzett eszközökből mennyit használtak fel vagy osztottak ki. Az akkori uniós mentesség értelmében ugyanis egy darabig az egészségügyi célra belföldön felhasznált eszközök után nem kellett áfát és vámot fizetni.

A NAV megküldte a nála lévő fuvarlevelek, illetve bizonyos esetekben azok töredékeiből végzett számítások alapján, hogy mennyi áfát kell befizetni, ebből derültek ki az eltérő összegek. (A fuvarlevelet a küldő fél – vagyis a cég – az áruhoz mellékelte a behozatali eljárásban.) Bár az uniós határozatot kétszer is módosították, kitolva a mentesség határidejét, a pótvámeljárást 2020 végén lefolytatta a NAV, és az áfafizetés is megtörtént.

A bizniszben jóval több cég vett részt, mint amennyiről írnak a háttéranyagban, viszont csak ezekről állnak rendelkezésre eredeti fuvarlevelek. A Fideszhez sok szálon kötődő Fourcardinal sem szerepel a dokumentumban, a vélelmezések szerint azért, mert máshogy vámolták le az árut, mint a felsorolt cégek.

30 százalékos különbségek

A beszerzési és eladási árak közti különbségekről Velkey György László, a Külügyminisztérium államtitkára is megosztott részleteket, bár ő kerekítette a minisztériumi iratokban szereplő összegeket.

A már említett Speciál 99 Külkereskedelmi Kft.-nél Velkey 130 millió forintos különbségről írt, a minisztériumi iratok szerint a pontos összeg 129,5 millió volt.

A TMT Technics Ktf. 1208 darab lélegeztetőgépet szerzett be, 24,4 millió euróért. Velkey azt közölte, ezeket 35,5 millióért vették meg Szijjártóék, a kerekítés nélküli szám 35,3 millió euró. A pontos különbözet 10,8 millió euró, vagyis akkori árfolyamon számolva 3,96 milliárd forint. Az eltérés 34,08 százalék.

A Pro Concept Tanácsadó Kft. 727 darab lélegeztetőgépet, valamint maszkokat, teszteket, overálokat vett Velkey közlése szerint 32 millió euróért, Szijjártóék pedig 49 millió eurót adtak nekik ugyanazért. Kerekítés nélkül a tényleges különbség 16,89 millió euró, vagyis 6,155 milliárd forint. Az eltérés 34,68 százalék.

Az OTT-ONE Nyrt.-vel kapcsolatban kicsit más felosztásban láttuk a számokat a minisztériumi iratokban, mint amit az államtitkár közölt, de a különbözet stimmelt: a cég 500 darab lélegeztetőgépet vett, a beszerzési és eladási ár közti különbség 1,5 millió dollár, azaz akkori árfolyamon számolva 506 millió forint. Az eltérés 10,36 százalék.

A Gyömrői-sarok Projekt Szolgáltató Kft 25,1 millió dollárért szerzett be maszkokat, kesztyűket, Szijjártóék 27,7 millió dollárért vették át tőlük. Itt kerekítés nélkül 2,595 millió euró, vagyis 875,8 millió forint a különbözet. Az eltérés 9,37 százalék.

A Marosport Kereskedelmi Kft. 12,1 millió dollárért vásárolt maszkokat, kesztyűket, köpenyeket, amiket Szijjártóék 17,6 millió dollárért vettek meg tőlük. A pontos különbség 5,47 millió dollár, azaz 1,8 milliárd forint. Az eltérés 31,08 százalék.

Velkey arról írt, a különbség csak ennél a hat cégnél 15,5 milliárd forint, „ennyi tűnt el valahol a külföldi eladók és a bukott magyar kormány közötti úton”.

A minisztériumi háttéranyag alapján a Szijjártó Péter vezette tárca nem volt tisztában a részletekkel, ugyanis azt írták, le kell vonni a haszonból a szállítási költséget, de nem részletezték, hogy ez mekkora összeg. A háttéranyagban a 30 ezer tesztet leszállító cég kivételével mindenhol jelezték, hogy korrekciós számlát kell kérni a módosított vámeljárás lefolytatásához. A teszteknél csak azért nem, mert „a vonatkozó jogszabályok alapján” ezeknél nem volt vámfizetési kötelezettség. (Vélhetően azért, mert ezeket fixen felhasználták az unió szabta határidőig.)

Az nem világos, hogy ez a feljegyzés milyen szintig jutott el, de a minisztériumi iratok között nincs nyoma, hogy bármi történt volna a különbözet visszaszerzése érdekében. Megkerestük a még működő cégeket (egy kivétellel, mert ahhoz nincs e-mail cím), hogy miért adták el drágábban a külügynek az eszközöket, mint ahogy vették, kereste-e őket ezzel kapcsolatban a minisztérium annak idején, és számítanak-e arra, hogy ha elindul a nyomozás, a cégük is érintett lesz – de cikkünk megjelenéséig sehonnan nem jött válasz.

A háttéranyagban a GR Technologiest is említették. A maláj cégről azt írták, külön kezelik, mert „külön folynak tárgyalások felsővezetői szinten”, illetve korábban már készült összefoglaló a három szerződéssel kapcsolatos problémákról, ezért nem szerepel ebben az anyagban.

A malájokkal 6258 lélegeztetőgépre szerződött le a külügy, 178 milliárd forintért. Ez a cég vitte el a teljes összeg több mint felét. A cég, amelynek Datuk Vinod Sekhar maláj üzletember volt a tulajdonosa, a becslések szerint az uniós átlagár hatszorosáért szállította le a gépeket, a vételár egy részét, 2,8 milliárd forintot a tulajdonos magánszámlájára utalták át. A TASZ perelt az adatok miatt, de a Kúria végül úgy döntött, csak a kért adatok egy részét ismerhetik meg. Addigra a KKM állítása szerint megsemmisítette az iratok egy részét, például az átláthatósági nyilatkozatokat is.

Tudomásunk szerint két évvel ezelőtt dőlt el, hogy a minisztérium a cégtől 25,1 milliárd forintot próbál visszaszerezni – a tétel nagy része a tanúsítvány nélkül érkezett 729 darab lélegeztetőgép volt, ahol a KKM elmulasztott időben reklamálni –, de arról nincs információ, hogy ez az eljárás hogy áll.

Ha már drága, legyen használhatatlan is

Az évekkel ezelőtt, kívülről is látszott, hogy a beszerzésben részt vevő cégek órási nyertesei voltak a nagy magyar covidbiznisznek:

• Az üzleteken villámgyorsan gazdagodott meg egy, a kormányhoz és Fideszhez közeli szűk kör. A háttérben Orbán Viktor főtanácsadójának közelébe, Pintér Sándor egykori államtitkáráig és fideszes képviselőkig vezetnek a szálak.
• A lélegeztetőgépek 21 milliárdos, a vakcinabiznisz 5 milliárdos, a covidtesztek közel 1 milliárdos osztalékot hoztak, így az érintett cégek rövid idő alatt 27 milliárd forinttal gyarapodtak. Közülük több már nem létezik, és olyanok is vannak, amelyek ellen hatósági vizsgálatok indultak csalás vagy visszaélés gyanújával.

Az viszont csak most derült ki, hogy valójában mit is vettek. Egy előkerült irat szerint egy katonaorvos annak idején ellenőrzött 16 583 lélegeztetőgépet, amiből csak 8413-at talált kórházi felhasználásra alkalmasnak. További 7874 gépre azt mondta, hogy csak „súlyos kompromisszummal használható, de nem javasolt”, vagy „használata egyáltalán nem javasolt”. Ezek mellett voltak olyan gépek is, amiket nem minősítettek.

A C kategóriás, vagyis a használatra egyáltalán nem javasolt gépek között voltak olyanok, amikről a katonaorvos azt állapította meg, hogy „a tekerőgombok nem rögzülnek a helyükön, többször a kezünkben maradtak”, de volt olyan is, amit eredetileg nem kórházi felhasználásra terveztek.

Olyan megjegyzései is voltak, hogy:

• „a beadott levegőmennyiséget állító gomb lötyög, 13 (!)-szor lehet körbeforgatni a két végállapot között. Ez lehetetlenné teszi a pontos beállítást.”
• „a gépnél FIX az oxigénszint, ami egy lélegeztetőgépnél elfogadhatatlan, emellett a fenti hibák (tekerőgombok minősége, beállítandó paraméterek és beállíthatóság) erre a gépre is érvényesek. Az interneten fellelhető leírásban a gépen kínai feliratok szerepeltek, így nem volt tudható, hogy nem állítható az oxigénszint. Enélkül egy lélegeztetőgép klinikai helyzetben nem használható. Ennek a gépnek a visszautasítását javaslom.”

Ezekből a gépekből is több százat vett a Külügy, majd indult a trükközés. Velkey arról számolt be, hogy a katonaorvos minősítéseiből két kategóriát csináltak a minisztériumban: volt a kiváló és a jó. A kórházi felhasználásra alkalmas gépek kerültek a kiváló kategóriába, a többi a jóba. Azok is, amelyeket használhatatlannak minősített az orvos. Velkey szerint a minőségi problémás, adott esetben használatra alkalmatlannak ítélt gépek is eljutottak kórházakba és szociális intézményekbe.

Forrás