„Futás közben a Hárombarát-nyeregnél, a kék négyzet és a zöld sáv találkozásánál nem várt találkozásom volt egy Dél-Amerikában őshonos ormányos medvével” – adta hírül még vasárnap a Csak a Börzsöny! Facebook-csoportban Bárdos Dániel, a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének adjunktusa, és nem mellesleg a Qubit állandó szerzője.

A találkozásról rövid videót is közzétett, és arra tippelt, hogy a nálunk teljesen szokatlan állat „valószínűleg a Törökmezői Kis-Állatkertből tavaly megszökött példány lehet”, merthogy azóta nem látott hírt a megkerüléséről.

Mint a posztban írja, az ormányos medve „láthatólag egészséges volt, látott és hallott engem, de nem különösebben érdekeltem, folytatta a szaglászást és keresgélést az irányomba haladva, úgyhogy végül én kerültem ki, de ez sem zavarta”.

Bárdos megróbálta hívni az illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) számát, de nem járt sikerrel, és a szóban forgó állatkertnél sem vette fel senki a telefont. A Telex időközben elérte a Törökmező Turistaház és Kis-Állatparkot, de annak tulajdonosa azt állította, nem tőlük szökött meg az ormányos medve, mert a náluk élők mind egy szálig megvannak. Szerinte magántartásból szökhetett meg ez a példány. Az ormányos medve tartása egyébként Magyarországon tilos.

„Ez volt a legkülönlegesebb állat, amivel találkoztam. Borzot meg nyestkutyát már többször láttam, úgyhogy igencsak meglepődtem, amikor láttam, hogy ez azok közül egyik sem. Ekkor már gondoltam, hogy valami egzotikus furcsaság, talán ormányos medve, de azért átküldtem a videót az etológus húgomnak, aki mondta, hogy valóban az”

– kommentált a Qubitnek Bárdos Dániel, aki hangsúlyozta, semmiképp nem szeretne szakértőként feltűnni a kérdésben, hiszen foglalkozik ugyan biológiai kérdésekkel, de csakis a filozófus nézőpontjából. Most pedig egyszerű kirándulóként szembesült a medvével.

Ha tényleg egy tavaly megszökött állatról lett volna szó, felmerülhet a kérdés, hogy a Dél-Amerikában őshonos medve miként él túl szabadon a magyarországi körülmények között. „Nem mernék biztosan állást foglalni abban, hogy egy ormányos medve át tud-e telelni a Börzsönyben. Bár a faj Dél-Amerika viszonylag hűvösebb területein és nagyobb tengerszint feletti magasságban is előfordul, illetve az EU-s kockázatértékelések bizonyos területeken alkalmasnak tartják a klímát a megtelepedésére, a téli Börzsöny nyilván még sem ugyanaz, mint Mallorca, ahol már volt szaporodó populációja. Szóval, ebből nem lehet következtetni arra, hogy a most látott állat biztosan a tavalyi példány és áttelelt”.

A kérdésre, hogy szerinte mit tegyünk, ha összefutunk az ormányos medvével a Börzsönyben, vagy másutt, azt válaszolta, szerinte emberhez szokott példányról lehet szó, de inkább ne közelítsük meg.

„Egyáltalán nem félt tőlem, bár nem is kuncsorgott aktívan, mint mondjuk a jó pár éve a Pilisben megszökött példány. Ettől függetlenül egy vadállat reakciói kiszámíthatatlanok lehetnek, az ormányos medvének is éles fogai és karmai vannak, úgyhogy inkább én kerültem ki nagy ívben. Ezt érdemes tenni másnak is: nem megközelíteni, nem etetni, nem megpróbálni megfogni, megsimogatni, hanem hagyni neki teret, az észlelést pedig jelezni az illetékes természetvédelmi szervnek. Egyébként etikai szempontból, az állat viselkedésétől és reakcióitól függetlenül is ezt gondolom megfelelő viselkedésnek

– mondta Bárdos.

Forrás