Hogy a kutyák agya hasonlóan dolgozza fel a beszédet, mint az embereké, azt az ELTE etológusai már 2020-ban bizonyították, ahogy később azt is, hogy a derék ebek képesek megkülönböztetni egymástól a különféle nyelveket, mert mint kiderült, valóban értik az emberi beszédet. Az utóbbi azt jelenti, hogy nem csak a kontextus alapján következtetik ki, hogy melyik szó mit jelent, agyuk ugyanis hasonlóan az emberek agyához, az adott kifejezés mentális reprezentációját hívja elő annak hallatán.

Az ELTE Etológiai Tanszékének Andics Attila vezette Neuroetológai Kutatócsoportja a Science folyóiratban megjelent tanulmányban részletezi azt a kutatást, amelynek eredményei azt bizonyítják, hogy a kutyák agya az emberekéhez hasonló módon tagolja szavakra a beszédet.

A magyar kutatók abból a neurolingvisztikai tényből indultak ki, hogy a mássalhangzók a legtöbb nyelvben a magánhangzóknál jóval több lexikai információt hordoznak. Korábbi kutatások kiderítették, hogy a beszéd szegmentálása során az emberek, a főemlősökkel ellentétben, inkább a mássalhangzó-, mint a magánhangzó-mintázatokra támaszkodnak, a magánhangzók nagyobb akusztikus feltűnősége ellenére. Annak vizsgálatára, hogy ez a mássalhangzó-preferencia csak az emberekre jellemző-e, vagy más, emberi beszédnek kitett fajoknál is előfordulhat, a Neuroetológiai Kutatócsoport non-invazív elektroenkefalográfiával (EEG) vizsgálta az idegélettani mechanizmust embereken és kutyákon.

Az eredmények mindkét fajnál ugyanabba az irányba mutattak, ami arra utal, hogy a kutyák, az emberekhez hasonlóan, mássalhangzó-elfogultságot mutatnak a hallott beszéd szószintű felbontásakor.

Az alábbi Facebook-videóban a Science tanulmány mozgóképes összefoglalója látható.

Forrás