A banja lukai piacon a 2027-es Tito-naptárt az árus elmondása szerint csak szlovénok veszik. Pedig tíz márka nem sok érte. Szép fotók a főnökről, mellé okos idézetek. Alatta még minden egyben volt Kopertől Ohridig. Jugoszláviából ma már csak Bosznia-Hercegovina maradt, sóhajtanak ilyenkor azok, akik szeretnek ilyesmi miatt sóhajtozni.

Szép dolog a jugoszlavizmus. Hasonló nyelvű, mentalitású, kultúrájú, konyhájú népek egy országban, logikusnak is tűnik. Van egy jó ismerősöm, aki Ratko Mladić hadseregében harcolt Szarajevó ostromakor – a jugoszláv néphadsereg katonájaként kezdett, majd egyszer közölték vele, hogy ő innentől fogva már a szakadár Republika Srpska hadseregének önkénteseként kell lője a várost. Az utolsó jugoszlávok egyikének tartja ma magát – szomorúan, gyászolva, mert tisztában van azzal, hogy Jugoszlávia megszűnt. Ő magyarázta el nekem, hogy a legdurvább irracionális vallási és etnikai ellentétekkel átszőtt Bosznia-Hercegovinát Kis-Jugoszláviának láttatni totális túlzás. Olyan értelmiségi póz, aminek muszáj minden egyes alkalommal illedelmesen félrehúzódnia, nehogy elüsse a boszniai háborúval végleg megváltozott valóság. Bosznia-Hercegovina ugyanis túl kicsi és ezáltal túl tömör ahhoz.

A fedősztorizás a fedősztori

Nagy örömmel láttam, hogy a Telex-444-HVG-24.hu négyeséből kedd délutánig egyedül utóbbi vette észre, hogy vasárnap választást tartottak Bosznia-Hercegovinában, mivel utoljára e sorok szerzője írt a 24.hu-ra helyszíni riportot ottani választásról még 2022-ben, kár lett volna, ha ez a szép négyévenkénti hagyomány megtörik. Ugyan Brazília elnökválasztásának első fordulójával számos cikkben foglalkozott a budapesti sajtó, a magyar-horvát határtól 70 kilométerre kezdődő Bosznia-Hercegovináé elsikkadt.

Hiába vezet közvetlen autópálya oda, és hiába van közelebb Pécshez húsz jó boszniai csevapozó, mint rendes magyarországi étterem, a Balkán a magyar sajtó nagyrésze számára egy fekete lyuk, ahol vad hegyiemberekre lövöldöző birkapásztorok rakijától részegen furcsa nyelvet beszélve büdös faggyús húst esznek, életveszélyesen nyomják a szerpentineken, és a mecsetekben meg ortodox templomokban radikalizálódnak. De hogy ott mi folyik a hegyek között, azzal minek fárasszuk az olvasót, amíg nem kezdik el újra lőni egymást, nem?

Techet Péter 24.hu-n megjelent cikke ebben a kontextusban ért meglepetésként – az persze nem, hogy Techet Péter erről ír, a környék kiváló kutatója, ráadásul Bécsben az is a munkája, hogy ismerje az Osztrák-Magyar Monarchia egykori területét. Péterrel terveztük, hogy vitázunk Bosznia-Hercegovináról, de ez végül miattam elsikkadt – a cikke azonban visszahozta a lelkesedésemet. Furcsa Péterrel nem hazai pályán vitázni, a vele közösen jegyzett Gemišten főleg puszta lelkesedésből írunk Közép-Európáról és a Balkánról, csak mert érdekel minket. Megtalálható ott minden, ami az elmúlt tíz év vagy húsz bosznia-hercegovinai utazását követően összeállt bennem.

De úgy tanultam, hogy ott illik válaszolni, ahol az eredeti cikk megjelent.

A nacionalizmus csak fedősztori,

áll a 24.hu-s véleménycikk címében, majd miután Péter felvázolta Bosznia-Hercegovina működését és alapvető konfliktusait, kapunk tőle egy tökéletesen egyoldalú fedősztorit: a bosnyák nacionalizmus helyi és nyugat-európai értelmiségieknek szóló változatát. Van egy ártatlan, sőt, Kállay Bénitől érkező nemes szándék, az egységes Bosznia-Hercegovina és a nemzetiségektől függetlenül vallott közös boszniai identitás, amit aztán a galád putyinista Belgrád és az EU-t átverő és kihasználó Zágráb buta nacionalizmusai tönkre akarnak vágni. Ez egy boszniai sajtót olvasó számára ismerős narratíva, a bosnyák értelmiség szokott erre hivatkozva álmodozni egy olyan Bosznia-Hercegovináról, ahol ahogyan a szerbek próbáltak dominanciára törni Jugoszláviában, úgy lehetnek ők a dominánsak a már most 50% fölötti etnikai arányukkal – ami persze legitim politikai cél. Később le is írja: csak a bosnyák nacionalisták nem szeparatisták. Így talán már érthető, miért.

The post Bukovics Martin: Budapest nem tud segíteni a bosnyákokon, az EU tudna, ha akarna – Válasz Techet Péternek first appeared on 24.hu.

Forrás