Szeptember 30-án, 90 éves korában elhunyt Margaret Hamilton, a számítástechnika úttörője, aki a NASA Apollo-programjának fedélzeti szoftverét fejlesztő csapatot vezette – jelentette be szerdán egykori munkahelye, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT).

A matematikus nevéhez fűződik a szoftverfejlesztés önálló mérnöki tudományággá válása is: ő kezdte használni a software engineering (szoftvermérnökség) kifejezést, amelyet eleinte még tréfának tekintettek a szakmában. Munkásságát 2016-ban Barack Obama az Elnöki Szabadság-érdemrenddel ismerte el.

Hamilton 1959-ben került az MIT-re, ahol először Edward Lorenz meteorológussal dolgozott egy időjárás-előrejelző szoftver fejlesztésén, majd az amerikai légvédelmi rendszer, a SAGE programozásában vett részt. 1965-ben jelentkezett az Apollo-projektbe, amelynek első programozója és első női programozója lett. Később ő vezette a legénységgel repülő küldetések fedélzeti szoftverének fejlesztését, 1968-ra pedig már több mint négyszáz ember dolgozott az Apollo szoftverén.

Leghíresebb hozzájárulása az 1969-es Apollo–11 holdra szállásához kötődik. Közvetlenül a landolás előtt a fedélzeti számítógép 1202-es hibát jelzett, mert egy hardverhiba miatt túlterhelődött. A Hamilton csapata által tervezett, prioritásalapú szoftver azonban képes volt leállítani a kevésbé fontos háttérfolyamatokat, és csak a küldetés szempontjából kritikus feladatokat futtatta tovább, Houston ezért engedélyezte a leszállást.

Az Apollo-program után Hamilton vállalkozóként folytatta pályáját, és idővel a tudományban és technológiában dolgozó nők ikonjává vált.

Forrás