Csapadékosabb és jó eséllyel enyhébb lehet a korábban megszokottnál a tél Magyarországon az Európai Unió klímaváltozás-figyelő szolgálata, a Copernicus Climate Change Service (C3S) szombaton közzétett évszakos előrejelzése szerint.

A C3S szerint 2026 decembere és 2027 februárja között Európa túlnyomó részén a felszíni hőmérsékletek az évszakos átlag felett alakulhatnak. Ez alól csak az Észak-Atlanti-óceán egy Grönlandtól délre eső része jelent kivételt. Magyarország és az alpesi régió esetén az átlagosnál enyhébb tél valószínűsége 80-90 százalékra tehető, Észak-Európa nagy részén pedig 70-80 százalékra.

Ahogy a hőmérsékletek, úgy a csapadékmennyiség is az évszakos átlag felett alakulhat a következő télen, ugyanakkor ennek az előrejelzésnek már nagyobb a bizonytalansága. Magyarország nyugati felére a modellek átlaga 60-70 százalék, keleti felére pedig 70-80 százalék valószínűséggel jelez előre az ilyenkor szokásosnál több csapadékot.

A klímaváltozás-figyelő szolgálat magyarázója szerint a megszokott időjárás-előrejelzések és az évszakos előrejelzések nagyon különböznek egymástól. Előbbiek azt jelzik előre, hogy a következő néhány napban egy adott helyen miként alakulhat az időjárás – például az ECMWF globális 15 napos középtávú IFS időjárás-előrejelzését alapul véve, amit szuperszámítógépek állítanak elő több száz millió megfigyelés és a légköri folyamatok fizikai egyenletekkel történő leírása alapján.

Az évszakos előrejelzés ezzel szemben sokasági (ensemble) szimulációk lehetséges időjárási forgatókönyvekre történő futtatásán alapszik és valószínűségeket ad meg arra, hogy egy évszak nedvesebb, szárazabb, melegebb vagy hidegebb lesz az év adott szakaszában megszokott átlaghoz képest. Erre azért van lehetőség, mert a Föld természetes éghajlati változékonyságainak – mint az El Niño–déli oszcilláció (ENSO) vagy az észak-atlanti oszcilláció (NAO) – fázisai lassabban alakulnak ki, mint a kaotikus légkör, meglehetősen kiszámítható módon, így előre lehet jelezni a légköri viszonyokra gyakorolt hatásukat.

Forrás