Az alkohol az agy saját immunsejtjein, az úgynevezett mikrogliákon keresztül is károsíthatja az agyat, derül ki a Cleveland Clinic kutatóinak friss, az Immunity folyóiratban megjelent tanulmányából. A mikrogliák folyamatosan pásztázzák az agyat, eltakarítják a sérült sejteket és törmelékeket, és az egészséges fejlődés során az idegsejtek közötti kapcsolatok metszésében is részt vesznek.

A kutatók egereken, fejlett képalkotó eljárással ugyanazokat a mikrogliasejteket követték nyomon ismételt alkoholexpozíció előtt és után, és azt találták, hogy nagy mennyiségű alkohol hatására a mikrogliák nyúlványai egy órán belül, még a bódultság kialakulása előtt visszahúzódtak, és a sejtek elkezdték lebontani az idegsejteket körülvevő extracelluláris mátrixot. Ez a sejtközötti állomány egyfajta vázként tartja össze az agysejteket, és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megfelelően működjenek.

A mátrix lebontásával az idegsejtek aktivitása csökkent, ami a nagyivás jól ismert következményeihez vezetett: álmossághoz, koordinációs zavarokhoz, súlyos esetben eszméletvesztéshez. Már egyetlen alkalommal elfogyasztott nagy mennyiségű alkohol is károsította a mátrixot, és az idegsejtek közötti kapcsolatok elvesztésével járt. Az ismételt alkoholfogyasztás pedig idegsejtek pusztulásához vezetett a homloklebeny kérgében, amely többek között az impulzuskontrollért és az ítélőképességért felel. A kutatók alkoholhasználati zavarban szenvedő emberektől származó agymintákban is kimutatták ugyanezt a mátrixkárosodást – az intézet közleménye szerint ez az első közvetlen bizonyíték arra, hogy ez a folyamat az emberi agyban is lezajlik.

A kutatók egy lehetséges terápiás célpontot is azonosítottak: a MyD88 nevű fehérjét, amely akkor kapcsolja be a mikrogliákat, amikor azok szöveti sérülést vagy más vészjelzést érzékelnek. Amikor az egerek mikrogliáiból még az alkoholexpozíció előtt eltávolították az ezt kódoló gént, a sejtek nem reagáltak az alkoholra, az agy mátrixa és idegsejtjei épek maradtak, és az állatok bódultsága is mérséklődött, pedig a véralkoholszintjük ugyanolyan magas volt.

A tanulmány vezető szerzője, Dimitrios Davalos szerint eddig az alkohol agyi hatásait főként az idegsejtek felől vizsgálták, most viszont kiderült, hogy a mikrogliák nemcsak reagálnak a károsodásra, hanem ők maguk is előidézhetik. Az eredmények ugyanakkor állatkísérletekből származnak, és a génkikapcsolásos módszer nem alkalmazható közvetlenül embereken, így egy esetleges kezelés kifejlesztése még hosszú kutatómunkát igényel.

Forrás