Az eredetileg országokra kidolgozott klímaadósság (climate debt) módszertana az „igazságos részesedést” meghaladó kibocsátásokhoz kapcsolódó éghajlati károk pénzügyi értékét becsüli meg. A Greenpeace Közép- és Kelet-Európa megbízásából a német Forum Ökologisch-Soziale Marktwirtschaft nevű agytröszt ezzel a metódussal az Európai Unió területén élő magánszemélyek, köztük a népesség leggazdagabb 1 százalékát jelentő gazdasági elit kibocsátásnak mértékét mérte fel.

Az október 15-én publikált 50 oldalas jelentés szerint

• a leggazdagabb 1 százalék vagyonához és befektetéseihez kapcsolódó 301 milliárd eurós klímaadósság mellett további 80 milliárd euró áll fenn, amely a leggazdagabb 1 százalék életmódjához és fogyasztásához kapcsolódik;

• a klímaadósság nagyrészt a szupergazdagok körében koncentrálódik. Az egyes országokban a leggazdagabb 1 százalék egy főre jutó, vagyonalapú klímaadóssága átlagosan többszörös a leggazdagabb 10 százalék adósságához képest;

• Málta, Luxemburg, Észtország, Lengyelország és Bulgária szupergazdagjainak körében a legmagasabb a fogyasztásra vetített egy főre jutó klímaadósság, míg Írország, Ausztria, Észtország, Németország és Litvánia jár az élen az elit 1 százalék befektetéseit és vagyonát tekintve;

• a teljes EU-s klímaadósság mértéke sokkal magasabb lehet, mivel a 301 milliárd eurós becslés a 27-ből csak 24-re vonatkozik, Ciprus, Luxemburg és Hollandia esetében ugyanis a tulajdonjog korlátozott átláthatósága megakadályozza az összehasonlítható számítások elvégzését.

Az Under the Surface: The Hidden Climate Debt of Extreme Wealth in the European Union (A felszín alatt: a rendkívüli vagyonból fakadó rejtett klímaadósság az Európai Unióban) címen elérhető látlelet szerint Magyarországon a leggazdagabb 1 százalék tulajdonalapú klímaadóssága a 2022-es adatok alapján évi mintegy 5,5 milliárd euró, vagyis több mint 2000 milliárd forint.

Ugyanakkor a Greenpeace Magyarország sajtóközleménye szerint az ország „klímaváltozással kapcsolatos gazdasági veszteségei az elmúlt 30 év során éves átlagban (…) nagyjából 94 milliárd forintot tettek ki”. A jelentésből az is kiderül, hogy a klímaadósság a vagyon növekedésével meredeken emelkedett Magyarországon: 2022-ben a leggazdagabb 1 százalék becsült egy főre jutó klímaadóssága körülbelül 56 600 euró (20,5 millió forint) volt, ami csaknem nyolcszorosa a leggazdagabb 10 százalékénak. 2010 és 2022 között a tulajdonalapú klímaadósságban a leggazdagabb 1 százalék részesedése 46-ról 63 százalékra nőtt, míg a középső 40 százaléké 17-ről 7 százalékra esett vissza. A magyar sajtóközlemény szerint „megdöbbentő, hogy abszolút értékben a leggazdagabb 1 százalék egy főre jutó kibocsátása 2022-ben körülbelül 6 200-szerese volt a legszegényebb 50 százalékának”.

Forrás