A norvég állami befektetési alap a jövőben invesztálhat majd pénzt nagy nyugati fegyvergyártó cégekbe, még olyanokba is, amelyek atombombák készítésében is közreműködnek. Az ilyen befektetéseket eddig tiltották, de most a kérdéssel foglalkozó szakértői testület az etikai irányelvek lazítását javasolja.

Ennek azért van jelentősége, mert a norvég állami alap (sovereign wealth fund) a legnagyobb ilyen befektetési alap a világon.

Nem mindegy, hogy a norvégok hova pakolják a 2300 milliárd dollárnak megfelelő vagyonukat, ha ugyanis egy ilyen alap megmozdul, nagyon komoly strukturális változásokat tud előidézni egy piacon.

Összehasonlításképpen: a magyar költségvetés főösszege 2026-ban olyan 150 milliárd dollár, vagyis a norvég vagyonalap 15-ször akkora, mint Magyarország teljes költségvetése egy évre.

A szabályok fellazításából olyan cégek profitálhatnak leginkább, mint a Lockheed Martin, a Boeing (amerikai mindkettő) vagy az Airbus (francia). A befektetési gyakorlat megváltoztatása azután merült fel, hogy Donald Trump amerikai elnök keményen bírálta Norvégiát, miután az alap eladta minden részesedését az amerikai Caterpillar gépgyártó cégben.

Ez egyelőre csak javaslat, a végső döntést a norvég kormánynak kell majd meghoznia. Civil szervezetek tiltakoznak a módosítás ellen, a Norvég Vörös Kereszt vezetője szerint például a befektetések emberi életeket veszélyeztetnének.

A szakértői bizottság egyben azt is javasolja, hogy gyengítsék meg az alapot ellenőrző, független etikai bizottság jogköreit. Arra hivatkoznak, hogy megváltozott a „geopolitikai helyzet”.

(via ORF)

Forrás