
Magyar Péter az EU-csúcsról hazafelé tartva interjút adott a 444-nek. A miniszterelnök beszélt Volodimir Zelenszkij esetleges látogatásáról, a Magyarországot sújtó migrációs bírságról és Trump és Putyin dízelmegállapodásáról is (a beszélgetés idején még nem lehetett tudni, hogy magyar idő szerint szombat hajnalra az amerikai elnök felfüggeszti az orosz gazdaság elleni új átfogó szankciós csomagot, aminek október 18-án kellett volna hatályba lépnie).
A szerdai sajtótájékoztatón azt mondta, ha jól sikerül a Zelenszkijjel való tárgyalása, akkor egy őszi beregszászi találkozó is elképzelhető. Ezzel szemben a tárgyalás után azt írta, hogy novemberben miniszteri szintű egyeztetés lesz. Ez azt jelenti, hogy nem sikerült jól a találkozó?
Nem azt jelenti. Abban maradtunk, hogy ha túl vagyunk egy vagy több miniszter egyeztetésen, akkor még ebben az évben létrejöhet ez a találkozó. Úgy is, hogy elmegyek Kijevbe, és aztán közösen elmegyünk Beregszászba, vagy az elnök úr eljön Budapestre, és onnan megyünk Beregszászra.
Ez az a pont, amit Zelenszkij kiposztolt az X-re, miszerint megállapodtak abban, hogy kölcsönösen meglátogatják egymást?
Hogy kölcsönösen-e, vagy én látogatom meg őt, vagy ő minket, szerintem mindegy. Itt volt az ideje ennek a találkozónak. Nyilván tudjuk a kapcsolat nehézségeit, terheltségét, de szerintem mindenkinek – és leginkább a kárpátaljai magyaroknak – az az érdeke, hogy sokkal jobb legyen a kapcsolat.
Az EU-csúcs idején megjelent a hír, miszerint Zelenszkijt is meghívták az október 23-ai állami ünnepségre. Így történt?
Az orosz elnököt leszámítva mindenkit meghívtunk.
Donald Trumpot is?
Szerintem mindenkit meghívtunk, de az európai vezetőket biztosan. Nem tudom fejből, hogy 100 vagy 150 politikust hívtunk meg. De nem gondolnám, hogy Zelenszkij eljönne október 23-án.
Zelenszkij azt mondta, nincs ellenére a budapesti látogatás. Ha esetleg eljön az ukrán elnök, nem tart attól, hogy szavazókat veszíthet a látogatása miatt?
Nem gondolom, hogy eljön.
De ha eljön, nem tart ettől?
Szerintem megválaszoltam a kérdést.
Az EU-csúcson több uniós vezető is beszélt Vlagyimir Putyin és Donald Trump nemrég kötött dízelmegállapodásáról. Ön mit gondol erről a megállapodásról?
Ez teljesen mellékes kérdés volt a mostani csúcson. Az elszabaduló energiaárakkal kapcsolatban volt róla szó, néhány vezető elmondta az álláspontját, de nem mindenki. Nem uniós csúcsra tartozó kérdés, hogy mit döntött az amerikai elnök és mit nem.
Önnek akkor nincs véleménye erről a megállapodásról?
Azt gondolom, hogy az amerikai elnök olyan megállapodást köt, amilyet akar. Egy részről viszont mégiscsak van jelentősége Magyarország szempontjából ennek a megállapodásnak. Magyarországnak novemberig van mentessége az orosz kőolajra vonatkozó szankciók alól. Ezt évente hosszabbítják az amerikaiak. Ha az amerikai elnök kötött egy megállapodást a dízelexportról, akkor nem lenne logikus nem megadni Magyarországnak legalább még egy évre ezt a mentességet. Nyilván Ukrajna szempontjából viszont nem üdvözletes a megállapodás.

Már több mint egymilliárd eurót veszített el Magyarország a migrációs büntetés miatt. Mikor lehet vége a napi 1 millió eurós büntetési tételnek?
Pontos napot nem tudok mondani, de remélem, hogy már a tárgyalások véghajrájában vagyunk. A csúcson az illegális migráció elleni küzdelemmel kapcsolatban szóba került a napi egymillió eurós büntetés. Elmondtam, hogy teljesen méltatlannak tartom, hogy egy korábbi jogi és politikai környezet alapján kiszabott bírságot kell megfizetnünk azért, mert védjük Magyarország és Európa külső határait. Annyi értelme volt, hogy beszéltem az Európai Bizottság elnökével, és azért állt a tárgyalás fél óráig, mert fél mondatot bele kellett rakatnom a tanácsi következtetésekbe az illegális migráció instrumentalizációjával kapcsolatban. Remélem, hogy ebben az évben meglesz a megállapodás. Az uniós költségvetésig szerintem meg kell lennie.
Elképzelhetőnek tartja, hogy a befizetett büntetésből valamennyit visszakap az ország kompenzációként?
Elmondtam mindenkinek, szeretnénk, hogy ezt a pénzt valahogyan adják vissza nekünk. Mert nem a magyar emberek veszítették el. És nem mi tehetünk róla, hanem az előző kormány, ami nem törődött vele, vagy rossz szabályozást hozott. Nyilván a plénum előtt nem tesznek erre ígéretet, de mivel ez egy egyhangú dosszié, és nagyon meg szeretnének állapodni decemberben, azt gondolom, jó eséllyel indulunk.
Videójában azt mondta, a csúcstalálkozón minden volt: vétófenyegetés, kiabálás, óriási viták. Tud konkrét példát mondani?
Az előbb említettem, hogy fél óráig blokkoltam a migrációs következtetést. Először blokkolták mások, aztán egy harmadik fél, és a legvégén én. Mondtam, hogy ha nem kerül bele ez a félmondat a szövegbe, akkor inkább ne legyen szöveg. Aztán addig gyúrtuk egymást, míg a végén bekerült. Csütörtök éjszaka az elszabaduló energiaárakkal és az európai versenyképesség kapcsolatban a V4-ekkel, Olaszországgal és Görögországgal nagyon sokáig küzdöttünk azért, hogy a szövegbe konkrétumok kerüljenek. Más a helyzet, mint öt éve volt. Itt van a hormuzi válság, az ukrán-orosz háború, a dízelhiány, egy évszázados aszály, az alacsony vízállás a folyókon. Már nem csak az európai ipart terheli meg nagyon a szén-dioxid-kvóta rendszere, hanem az ETS 2 megállapodás alapján a lakosságot is elképesztő módon megterhelné. Sikerült elérnünk, hogy felülvizsgálja a rendszert az Európai Unió. Egy évvel elhalasztottuk a bevezetését, de mi nem akarjuk elfogadni. A lengyel miniszterelnök például megmondta, hogy amíg ő ott van, addig nem lesz bevezetve.







