Boleyn Anna csúnya volt, tele volt szemölcsökkel, ami tudvalevőleg a boszorkányok ismertetőjegye, ráadásul az egyik kezén hat ujja is volt, ami gyakorlatilag hivatalossá is teszi, hogy az ördöggel cimborált – legalábbis Nicholas Sander szerint, aki 1585-ben még ennél cifrábbakkal is megvádolta az egykori királynét. Egyebek mellett azt is felhozta ellene, hogy kiállt az egyik foga, valamint azt is, hogy amikor elvetélt, egy alaktalan pokolfattyat hozott a világra.

Annak ellenére, hogy ezeket a vonásokat Boleyn Anna egyetlen kortársa sem említette, a pletykák elterjedtek, és Claire Ridgway brit történész szerint időről időre újra előkerültek még megbízható szerzők műveiben is. Sander vádjai félig-meddig érthetőek voltak: a katolikus papot I. Erzsébet, Boleyn Anna lánya száműzte, nem is csoda, ha haragudott rá és az anyja támadásával próbálta meg hitelteleníteni, és az is valószínű, hogy nem is ő maga találta ki őket, de a későbbiekben rá hivatkoztak, ha a boszorkányvádról volt szó.

Elrejtett vázlatok

Mint kiderült, a Hever-kastélyban őrzött híres kép ezekre a vádakra adott választ. A faanyag vizsgálata alapján a kezében rózsát tartó Boleyn Annát ábrázoló kép 1583 környékén készülhetett, tehát két évvel Sander a királynét gyalázó kötetének megjelenése előtt és szűk ötven évvel Boleyn Anna kivégzése után. A dendrokronológiai vizsgálat mellett a festményen festékelemzést és röntgenvizsgálatot is végeztek.

A kép infravörös felvételein a kutatók bepillanthattak a festékrétegek mögé is, amiből kiderült, hogy a rózsás képet eredetileg másmilyennek tervezték, az ismeretlen művész azonban nem követte a már korábban felrajzolt vázlatot. A vázlat szerint a képen a festő eredetileg Boleyn Anna vállát és arcát emelte volna ki, végül mégis a kezeit helyezte a kép előterébe.

A Hever-kastélyban egy nemsokára megnyíló kiállítás kurátorai szerint ez nem véletlen: a művész ezzel vissza akarta utasítani a Boleyn Annát (és ezzel az I. Erzsébetet) hitelteleníteni kívánó vádakat, a képen ábrázolt alakon ugyanis nemcsak hogy szemölcsök nem láthatóak, hanem mindkét kéz minden ujja is tisztán kivehető.

Kate McCaffrey, a múzeum egyik kurátora szerint azt ugyan nem lehet megállapítani, hogy a festmény kinek a megrendelésére készült, de az szinte biztos, hogy miért alakította át a kezdeti terveit a festője: ezzel egyszerre üzent a boszorkányvádnak, legitimizálta Erzsébet uralmát, ráadásul még a vád leghangosabb szószólójának, és ezzel a katolikusoknak is odaszúrhatott egyet, Sander ugyanis a katolicizmus visszaállítását szorgalmazta Angliában.

Forrás