A bronzkori Britannia lakói, noha már képesek voltak fémmegmunkálásra, tivábbra is használtak állati csontból készült eszközöket, elsősorban a réz kitermelésénél. Ez a gyakorlat mintegy 3700 évvel ezelőtt kezdődött és legalább kilenc évszázadon át fennmarad, írja a New Scientist.

Az észak-walesi Great Orme bronzkori rézbányászati komplexumából származó 150 csont vizsgálata arra utal, hogy az anyagot tudatosan választották ki és formálták meghatározott bányászati célokra.

„Mindez megkérdőjelezi azt a feltevést, hogy a bronzkori bányászatot elsősorban fém- és kőeszközök uralták” – kommentál Olga Zagorodnia, a londoni British Museum munkatársa, aki Harriet White archeológussal együtt vett részt a kutatásban. Az 1990-es évek elején végzett első régészeti feltárások óta több mint 30 ezer csonttöredéket találtak a helyszínen. A csontok több mint fele szarvasmarháktól származott, míg a többi főként juhoktól, kecskéktől és sertésektől. Már korán felmerült a gyanú, hogy egyes csontokat szerszámként használtak. Egy 2011-es kutatás pedig kis számú csonton olyan kopásnyomokat és technológiai jellemzőket azonosított, amelyek eszközként való használatra utaltak.

Zagorodnia és White most nagy felbontású mikroszkóppal vizsgálta 150 csont felületének kopásnyomait, majd másolatokból készült eszközökkel utánozták a bányászati tevékenységeket, hogy összehasonlítsák az így keletkezett kopásnyomokat az ősi nyomokkal.

„Feltűnő volt, hogy a használati nyomok milyen gyorsan kialakultak, ami segített igazolni azt, amit a mikroszkóp alatt láttunk” – mondja White. Az eredmények arra utaltak, hogy a csontokat tudatosan többféle eszköztípussá alakították. A hosszúcsontokból készült ékeket például puha, réztartalmú kőzetek hasítására használták. Bizonyos csontdarabokon levő szándékos elvékonyítás és polírozás nyomai pedig arra utaltak, hogy az eszközöket nyélre erősítve, a csákányokhoz hasonló módon használták. Keverő- vagy kaparóeszközöket is azonosítottak a kutatók, amelyeket olyankor használhattak, amikor víz segítségével választották szét és koncentrálták a rezet az ércből.

A Great Orme-i eredmények párhuzamba állíthatók más európai őskori bányászati lelőhelyekkel, ahol szintén találtak csontból készült bányászati eszközöket. „A bronzkori Britannia és Európa közösségei nem egyszerűen lecserélték a csontot fémre; a két anyagot egymás mellett használták” – mondja White, aki szerint ez a technológiához való rugalmas hozzáállásra és szervezett bányászati tevékenységre, szakképzett munkások jelenlétére is utal.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás