A főállású anyaság, a valódi részmunkaidő, a munkaadók által fenntartott gyermekintézmények, illetve az iskola- vagy diákszövetkezetek mintájára szerveződő anyaszövetkezetek is hatékonyabban fékezhetnék a magyarországi népességcsökkenést, mint az eddigi családpolitikai intézkedések – hangzott el a CEU Demokrácia Intézet Bibó István Szabadegyetemének Tényleg elfogynak a magyarok? címen január 21-én rendezett vitaestjén.

Szerdán este a Közép-európai Egyetem Nádor utcai székházának auditóriumában Vasárus Gábor geográfus aktív moderálásával Tóth János és Pongráczné Ruzsicska Yvette demográfusok arról cseréltek eszmét, hogy Magyarországon vajon tényleg csak a milliárdos támogatások jelenthetik-e a születésszám-növelés egyetlen eszközét, miközben Európában, az északi féltekén és a Távol-Keleten a népességfogyás megállíthatatlannak tűnik. Terítékre került az is, hogy valóban az elkényelmesedett városi életmód a gyermekvállalás gátja, vagy inkább a megfizethetetlen lakhatás és a jövőkép hiánya. A szakértők továbbá bemutatták, hogy milyen, a statisztikákban „láthatatlan” elvándorlási folyamatok zajlanak ma a vidéki Magyarországon, amelyek ráerősítenek a népességfogyás globális trendjére.

Statisztikán innen és túl

Ismert, hogy a népesedési összeomlás elsősorban európai országokat fenyegeti, ahogy az is, hogy Magyarország is előkelő helyen szerepel azon a listán, amely a teljes termékenységi arányszám alapján rangsorolja az európai államokat.

Bár, ahogy arra Tóth János is felhívta a hallgatóság figyelmét, „a demográfiában hirtelen halál nincsen, ezek lassú folyamatok”, ugyanakkor nem kecsegtet sok jóval, ha a bűvös arányszám alatta marad a 2,1-es küszöbnek. Pongráczné Ruzsicska Yvette úgy vélte, hogy mivel a világon Európában jelentkezett először a demográfiai válság, itt kellene mintát szolgáltatni arra, hogyan lehet az elöregedő társadalmak problémáira megfelelő megoldást találni.

Mint kiderült, a közeljövőben még a derűlátóbb előrejelzések szerint is tovább csökken Magyarország lélekszáma: 2030-ra 9,3 millió főre eshet vissza a hazai népesség, a pesszimistább demográfiai becslések szerint pedig akár 9 millió alá is zuhanhat.

Vasárus Gábor, az ELTE KRTK Regionális Kutatások Intézetének munkatársa arról számolt be, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai is torzíthatnak. A legutóbbi népszámláláson például 400 ezer embert nem sikerült elérniük a kérdezőbiztosoknak, róluk csak részinformációi vannak a társadalomkutatóknak.
Az ugyanakkor biztosnak látszik, hogy az első gyerek születésének ideje az anya 30. életéve felé közeledik, jelenleg 29,4 év az átlag.

Tervezettségi mutatók

A kerekasztal résztvevői szerint a korábban többféle okból is kritizált Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) nevű családtámogatási eszköz valójában annyit ért el, hogy az egyébként is tervezett gyerekeket előbb vállalták a párok.

A demográfusok szerint a sokgyerekes családmodell preferálása, a teljes állású anyaság, az anyai részmunkaidő intézményesített támogatása hatékonyabb eszköze lehetne a kedvezőtlen trendek megállításának.

A megszólalók egyetértettek abban, hogy a munkahelyek megszűnésének rémével fenyegető mesterséges intelligencia (AI) meglepő módon hasznos lehet abban, hogy segítsen megteremteni a munka, vagyis a produkció és a gyerekvállalás, vagyis a reprodukció környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható egyensúlyát.

A Bibó István Szabadegyetem január 21-i eseményéről készült felvétel a YouTube-on teljes egészében megtekinthető.

Forrás