Egy sapkaként viselhető agy-számítógép interfész (BCI) képes az emberek belső monológját és gondolatait felismerni, majd azokat szavakká alakítani a számítógép képernyőjén – írja a Wired. Egy Szilícium-Völgyben működő kaliforniai startup, a Sabi „gondolatolvasó” sapkája EEG-re (elektroenkefalográfia) technológiára épül, amely a fejbőrre helyezett fémérzékelők segítségével méri az agy elektromos aktivitását. Bár az elképzelt beszéd dekódolása már lehetséges az eszközzel, egyelőre korlátozott szókincs és parancs feldolgozására képes.

Korábban már Elon Musk agyimplantátum-startupja, a Neuralink is kísérletezett a technológia bevezetésével, ugyanakkor ezt kizárólag invazív módon lehetett alkalmazni. Ez azt jelentette, hogy a kísérlethez az eszközt beültették egy válltól lefelé lebénult páciens agyába, aki így képes volt sakkozni is, de az eszköz időközben meghibásodott, és az agy, illetve a chip között csökkent a kommunikáció hatékonysága. Vinod Khosla a Sabi kockázati tőkebefektetője szerint „ha naponta egymilliárd ember használná ezt [a sapkát], akkor nem lehet invazív.” Ugyanakkor a külsőleg viselhető BCI-k hátránya, hogy mire az agyi jelek átjutnak a koponya és a fejbőr rétegein, a rezgések intenzitása lecsökken, így pontatlanabbak lesznek a számítógép interpretációi.

Ezt a hiányosságot a Sabi az érzékelők számának jelentős növelésével küszöbölné ki: míg a legtöbb EEG-eszköz körülbelül néhány tucat, és legfeljebb száz érzékelőt tartalmaz, a startup sapkája 70-100 ezer apró érzékelővel működne. A technológia pontosabbá és megbízhatóbbá tételéhez a Sabi egy úgynevezett „agyi alapmodellt” fejleszt ki, amihez eddig a fejlesztők száz önkéntestől 100 ezer órányi agyi adatot gyűjtöttek össze. Ez a folyamat azonban nem könnyű, ugyanis a képzeletbeli beszéd – még ha ugyanarra is gondol két ember – mindenkinél más agyi aktivitást eredményez. A technológia ráadásul adatvédelmi kérdéseket is felvet, de Rahul Chhabra a Sabi vezérigazgatója szerint cégük AI-modelljei titkosított adatokon tanulnak.

Forrás