
A közelmúltban figyelemfelkeltő kutatás jelent meg a Nature Sustainability folyóiratban. A tanulmány szerint az erdőalapú biomasszára épülő – a magyar nyelvű szakirodalomban „Bioenergia Szénleválasztással és Tárolással” címszó alatt tárgyalt – BECCS (Bioenergy with Carbon Capture and Storage) nemhogy csökkentené, hanem akár évtizedeken keresztül növelheti is a szén-dioxid-kibocsátást.
A technológia lényege, hogy a fa, növényi hulladék vagy trágya elégetése során keletkező szén-dioxidot az erőművekben a lehető legenergiatakarékosabb utóégés-leválasztással visszanyerve, többnyire cseppfolyósítás után elszállítva, a felszín alatt eltárolják. A BECCS elméletileg azért karbonsemleges megoldás, mert a vegetáció által elnyelt üvegházgáz a biomassza égetése után sem kerül vissza a légkörbe.
Ez az állítás első látásra szembemegy azzal az elterjedt elképzeléssel, hogy a biomassza „klímasemleges”. A helyzet azonban valójában nem az, hogy az egyik állítás igaz, a másik pedig hamis. Sokkal inkább arról van szó, hogy a biomassza kérdését gyakran túlságosan általánosan kezeljük, miközben a különböző rendszerek klímahatása jelentősen eltérhet egymástól. A biomassza klímahatását ezért nem önmagában, hanem annak alternatív sorsához – például lebomlásához, más célú hasznosításához vagy esetleges elégetéséhez – viszonyítva is érdemes vizsgálni.
Szénadósság
A tanulmány egyik legfontosabb erőssége, hogy nem áll meg az erőművek kéményénél, hanem a teljes rendszert vizsgálja. Az erdőkitermelés, a feldolgozás, a szállítás, az elégetés és az erdő újranövekedésének időigénye egyaránt része az elemzésnek. A szerzők ebből vezetik le a „szénadósság” fogalmát: vagyis azt a jelenséget, amikor a biomassza elégetése azonnali szén-dioxid-kibocsátást okoz, miközben az újranövő erdő ezt csak hosszú idő alatt képes visszakötni.
Ez fontos felismerés. Mérnöki szempontból ugyanis nem egyetlen technológiát, hanem mindig egy teljes anyag- és energiarendszert kell értékelni.

Klímaelőny vagy – hátrány?
Mindez természetesen nem jelentheti a természetvédelmi szempontok háttérbe szorítását. Különösen fontos különbséget tenni a fenntartható, hosszú ciklusú erdőgazdálkodás, valamint az ökológiailag érzékeny vagy védett erdők kitermelése között. A klíma- és energiapolitikai szempontok önmagukban nem írhatják felül a biodiverzitás, az ökológiai stabilitás vagy a természetvédelmi értékek kérdését.
A szerző álláspontja szerint a védett és ökológiailag érzékeny erdőterületek elsődleges funkciója természetvédelmi és ökológiai jellegű, ezért azok energetikai vagy ipari célú hasznosítása különösen szigorú korlátozásokat és körültekintő mérlegelést igényel.
A vita végső soron nem arról szól, hogy a biomassza „jó” vagy „rossz”. Sokkal inkább arról, hogy milyen biomasszáról, milyen időléptékben és milyen alternatívákhoz viszonyítva beszélünk. A különböző biomassza-alapú rendszerek között ugyanis jelentős különbségek lehetnek karbonmérlegben, ökológiai hatásban és hosszú távú fenntarthatóságban is.
A Nature Sustainability tanulmánya ezért fontos és szükséges figyelmeztetés arra, hogy nem minden biomassza-alapú energetikai megoldás jelent automatikusan klímaelőnyt. Ugyanakkor a biomassza kérdését sem technológiai optimizmussal, sem leegyszerűsített politikai narratívákkal nem lehet megfelelően kezelni.
A legfontosabb kérdés talán nem az, hogy a biomassza kibocsát-e szén-dioxidot, hanem az, hogy mi történne ugyanazzal a biomasszával, ha nem használnánk fel. A válasz pedig nem ideológiai, hanem rendszerszintű és mérnöki kérdés.
A szerző egyetemi docens, a Miskolci Egyetem Energetikai és Vegyipari Gépészeti Intézetének igazgatója
* * *
Júniusban a 13. Qubit Live-on folytatjuk korunk talán legnagyobb technológiai és társadalmi kihívása, a mesterséges intelligencia (AI) vizsgálatát. Most az AI-modellek korlátaira és az AI körüli hype-ra, valamint az általános mesterséges intelligencia (AGI) lehetőségére fogunk fókuszálni.

Velünk lesz Jelasity Márk informatikus-matematikus-nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője, Kocsis Levente matematikus, a HUN-REN Sztaki tudományos főmunkatársa, Pintér Róbert szociológus-politológus, a Corvinus Egyetem docense, Móró Tamás és Jónap Richárd közgazdászok, a Concorde Értékpapír Zrt. stratégái és Kizlinger Lilla, Ezüst Medve díjas színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra! Az estet a Concorde Értékpapír Zrt. támogatja.







