Egy friss kutatás szerint Magyarországon az iskolába lépő gyerekek 20 százaléka nem képes elsajátítani az elsős tananyagot, és csak látszólag sikerül megtanítani őket írni, olvasni és számolni. A Magyar Tudományos Akadémia és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Tanulási Környezet Kutatócsoportja változó tanulási környezet címmel megjelent kötetében foglalta össze a kutatás eredményeit. A kutatók négy éven át, 2021 szeptemberétől 2025 szeptemberéig végeztek vizsgálatokat 46 iskola 50 osztályában. Ezekben az intézményekben az első osztályba lépő gyerekek képességeit mérték fel a helyi iskolában tanító pedagógusok, majd két éven át figyelték meg fejlődésüket.

„Egyértelmű volt, hogy már az iskola megkezdésétől olyan tanulási környezetet kell biztosítani az elsősöknek, ami a képességeiknek megfelel. Ami nem egyszerű feladat, hiszen egyre nagyobbak a különbségek a gyerekek fejlődése között” – idézi Gyarmathy Éva neveléslélektani és klinikai szakpszichológust, a kutatás vezetőjét a sajtóközlemény.

A felmérés szerint ugyanis a gyerekek nyolcéves korukig nem tudnak 45 percig koncentrálni, ezért a frontális oktatás helyett csoportos, interaktív, vagy technikai eszközök bevonásával történő módszerre lenne szükség. A kutatás azt találta, hogy ezek az oktatástechnikai módszerek akkor a leghatékonyabbak, ha a tanórákon alkalmazzák őket, és nem a szabad foglalkozásokkor.

Ugyanakkor ezeknek a progresszív edukációs technikáknak a gyakorlati kivitelezése megnehezíti a pedagógusok munkavégzését. A felmérés eredményei azt mutatták, hogy azok a tanárok, akik próbálták az új módszereket alkalmazni a hagyományos oktatás helyett, leterheltebbek lettek és sérülékenyebbé váltak mentálisan. Ezt az is okozta, hogy a szülők és az intézményvezetés teljesen más elvárásrendszer szerint működik, mint amit a progresszív módszerek képesek elérni.

Forrás