A belga aranygeneráció utolsó esélye, avagy a 34. születésnapját hétfőn ünneplő Mohamed Szalah vezette Egyiptom végre megszerezzi-e első győzelmét a világbajnokságok történetében: így harangozták be a Belgium – Egyiptom összecsapást, és az már az előrejelzések alapján sejthető volt, hogy ebben a klímának is lehet szerepe. A Seattle-ben helyi idő szerint délben kezdődő meccsen 30 fok volt, ami nem feltétlenül de Bruyne-éknek kedvezett.

Az egyiptomiak kezdtek agilisabban, és ez húsz perc után góllá is érett: Asur remekül és nagy erővel találta el a labdát, Courtois nem érhette el az alsó sarokban. Egyiptom a gól után is fölényben volt a középpályán és jól működött a védelmük is, az első komolyabb belga helyzet csak az első félidő hosszabbításában jött.

Szünet után az első húsz percben inkább Egyiptom volt közeélebb a második gólhoz, mint a belgák az egyenlítéshez, de eljött a 66. perc, és pályára lépett Lukaku, a belgák pedig 23 másodpercen belül kiegyenlítettek. Először úgy tűnt, hogy a frissen becserélt csatár talált be, de a lassítás alapján végül öngólnak könyvelték el a találatot, Mohamed Háni lábáról pattant be a labda.

A 75. perben lejött Szalah, és az utolsó negyedórában mindkét csapat előtt voltak még helyzetek: míg az első félidőben egyértelmű volt az egyiptomi fölény, a másodikban már összességében kiegyenlített és hullámzó volt a játék. A belgáknak a folytatásban ezzel együtt fel kellene gyorsulniuk, Egyiptom pedig Marokkó után (és a gyenge tunéziaiakkal ellentétben) egy újabb, nagyon masszívnak tűnő észak-afrikai csapatnak látszott az első meccsén. Papírforma szerint mindkét válogatottnak tovább kell jutnia, a csoportban még Irán és Új-Zéland szerepel, ők keddre virradóra játszanak egymással.

Forrás