A magyarul dongó gyűjtőnéven emlegetett, pompás ritmusérzékükről és spontán problémamegoldó képességükről ismert poszméhek (Bombini) stresszhelyzetben pontosabban dolgozzák fel a vizuális információkat és gyorsabban hoznak döntéseket, derül ki a Newcastle-i Egyetem kutatóinak a Journal of Experimental Biology című folyóiratban megjelent tanulmányából. A legújabb teszteredmények Phys.org portálon publikált ismertetője szerint az eredmények arra utalnak, hogy stressz az érzékszervi rendszerek finomhangolása révén adaptív szerepet játszhat az állati evolúcióban.

A kísérletsorozatban a rovarok megrázásával kiváltott stresszválasz segített a legrelevánsabb információk rangsorolásában, lehetővé téve a poszméheknek, hogy gyorsan és hatékonyan cselekedjenek potenciálisan fenyegető helyzetekben, írják a kutatók. A ragadozótámadást imitáló rázást követően azt mérték meg, illetve fel, hogy ez a stressz hogyan befolyásolja a kontraszt és a finom részletek érzékelésének képességét. Kiderült, hogy a stressznek kitett egyedeknél jelentősen növekedett a kontraszt érzékelésének képessége, és fokozódott érzékenységük a finom térbeli részletek területén.

Az érzékelésen túl a tanulmány azt is vizsgálta, hogy a stressz hogyan befolyásolja a döntéshozatalt. A vizuális választási tesztben a stressznek kitett dongók gyorsabban hoztak döntéseket, és nagyobb valószínűséggel kötelezték el magukat egy választás mellett, miközben észlelésük pontossága változatlan maradt. A kutatók szerint eredményeik alátámasztják azt az általános teóriát, hogy az érzékelés élesítésével és a reakciók felgyorsításával az akut stressz előnyös lehet. Az érzékszervi rendszer belső állapotának rugalmas alkalmazkodást tükröző változása azt is jelzi, hogy a stressz ökológiailag jelentős módon alakítja át a vizuális érzékelést. A méhek esetében ez azt jelentheti, hogy megnöveli a potenciális veszélyforrást jelző apró részletek észlelésének képességét, például a virágálca mögött rejtőzködő pókok esetében.

Bár a kutatók szerint vizsgálatuk a dongókra összpontosított, eredményeiknek szélesebb körű relevanciájuk lehet. Ezért a következőkben a stresszreakció idegélettani mechanizmusait kívánják vizsgálni, feltárva, hogy a stressz különböző típusai és időtartamai miként befolyásolják az érzékelést. Feltevésük szerint a poszméhek vizsgálatával közelebb kerülhetnek annak megértéséhez, hogy az állatvilágban hogyan befolyásolja a megváltozott belső állapot az érzékelést és a viselkedést.

Forrás