A Quadrantida meteorraj az év egyik leggazdagabb hullócsillag zápora, ideális esetben óránként akár 100-120 meteort is képes produkálni. Ezzel méltán felveszi a versenyt a jól ismert augusztusi Perseidákkal és a decemberi Geminidákkal – olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló hétfői sajtóközleményében.

A Quadrantidák aktivitása december végétől január közepéig tart, de a raj rendkívül rövid ideig tartó, néhány órás maximuma miatt le lehet maradni róla. 2026-ban a meteorraj csúcsát január 3-án 22 óra körül várják, amikor a Föld legsűrűbb porfelhőn halad át. „Bár a meteorraj radiánsa sosem nyugszik le hazánkban, januárban azonban csak a hajnali órákra emelkedik magasra. Így elképzelhető, hogy éjfél körül vagy hajnalban lesz a legtöbb hullócsillag. A raj az egykori Quadrans Muralis csillagkép irányából látszik érkezni, ami a mai Ökörhajcsár csillagkép északi részén fekszik” – fogalmaz a közlemény.

A csillagászok szerint, az, hogy a Quadrantidák mégis egy kevésbé ismert raj, részben annak tudható be, hogy januárban gyakran felhős az ég, a hideg miatt sokan visszariadnak a megfigyelésétől.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint ha mégsem szeretnénk hosszan hullócsillagokra vadászni, akkor is érdemes este felnézni az égre: „január 3-án este 18 órakor a telihold alatt a Jupiter bolygó, tőlük balra pedig az Ikrek csillagkép két csillaga, a Castor és a Pollux formáznak egy szabályos égi paralelogrammát. A Jupiter egy igen fényes csillagnak látszik majd a Hold alatt, a Pollux és a Castor azonban jóval halványabbak lesznek a telihold fényében. Az együttállás 18 órakor 15 fok magasan látszik a keleti égbolton, később jóval magasabbra emelkednek, de a paralelogramma alakja kissé felbomlik a Hold mozgása miatt”.

Forrás