A kutatók egy olyan, 5500 éves emberi csontvázat találtak Kolumbiában, amely a szifiliszt okozó baktérium egyik ősét tartalmazta – írja a Live Science. Ez a felfedezés azt jelenti, hogy már 5000 évvel korábban jelen volt az emberi közösségekben a betegség, mint azt az eddigi vizsgálatok mutatták. Ezek a kutatások a 15. századra tették a szifilisz megjelenésének időpontját, mivel ebből az időszakból származik a legtöbb feljegyzett, európai eset. Ugyanakkor a kolumbiai sziklaodúban eltemetett, vadászó-gyűjtögető életmódot élt ősember maradványaiban a Treponema pallidum (T. pallidum), vagyis a szifiliszt és több krónikus bőrfertőzést okozó baktérium ősi genomját találták meg.

A svájci Lausanne-i Egyetem friss vizsgálatai mellett egy Chilében Kr. u. 1000 körül eltemetett ember, illetve egy valamikor Kr. e. 350 és Kr. u. 570 között Brazíliában eltemetett személy maradványai is bizonyították a szifilisz ősének jelenlétét. Ebből arra következtettek a kutatók, hogy az eddigi elméletekkel szemben, miszerint Kolumbusz Kristóf és társai hurcolták be a betegséget Amerikába, ez fordítva is történhetett, és a dél-amerikai őslakosoktól származhatott a fertőzés.

A Science-ben megjelent tanulmányban a kutatók azt írják, hogy az újonnan felfedezett, TE1–3 névre keresztelt T. pallidum-genom eltér az eddig ismert összes alfajtól: ennek az a jelentősége, hogy a T. pallidum mintegy 13 ezer évvel ezelőtt is felbukkanhatott már az amerikai kontinensen.

Ugyanakkor még nem bizonyított, hogy a szifilisz ezen kórokozója is terjedt-e nemi úton, de a tanulmányhoz kapcsolódó kommentárban Molly Zuckerman és Lydia Bailey, a Mississippi Állami Egyetem antropológusai szerint az egyre régebbi Treponema-genomok modern genetikai adatokkal való összehasonlítása segíthet a szifilisz kezelési lehetőségeinek kifejlesztésében.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás