Az afrikai vírus miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett ki vasárnap, de a világjárványtól nem kell tartani – írja a BBC. A legfrissebb adatok szerint újabb 51 ebola fertőzött esetet regisztráltak a hatóságok a Kongói Demokratikus Köztársaságban, és eddig feltételezhetően 600 fertőzéses eset, illetve 139 haláleset köthető az ebolához – mondta a WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus kedden egy genfi sajtótájékoztatón.

Az ebola egy súlyos vérzéssel és szervi elégtelenséggel járó vírusfertőzés, amelyet először 1976-ban fedeztek fel a mai Kongói Demokratikus Köztársaság területén, és az orvosok úgy vélik, hogy denevérekről terjedt át az emberre. Az elmúlt évtizedekben az ebola négy olyan típusát fedezték fel, ami emberre is veszélyes lehet: ezek közül a Zaire a leggyakoribb fajtája, és a Kongói DK számos alkalommal szembesült már ezzel a típussal. A jelenlegi, 17. ebola-járványt a Bundibugyo-faj okozza, ami több mint tíz évvel ezelőtt Ugandában és a Kongói DK-ban is súlyos járványt okozott. Ekkor az érintettek egyharmada halt bele a fertőzésbe.

Ugyanakkor „a WHO a járvány kockázatát magasnak értékeli nemzeti és regionális szinten, de alacsonynak globális szinten”, így kiterjedt pandémiától a WHO szerint nem kell tartani. A vakcina azonban nagyon fontos lenne, mert bár a Bundibugyo kevésbé halálos, mint a többi Ebola-faj, ritkasága miatt a megfékezésére kevesebb eszköz áll rendelkezésre. Ráadásul az afrikai ország keleti, Ituri tartományában tomboló járvány következtében az egészségügyi intézmények is túlterheltté váltak, és kiderült, hogy kórházi dolgozók is voltak az ebola-fertőzésben elhunytak között.

A brit kormány bejelentette, hogy mintegy 20 millió fonttal támogatja a helyi kórházakat, amit az egészségügyi dolgozók bérére, a jobb fertőzés ellenőrzésre és járványmegfigyelésre fordítanak. Vasee Moorthy, a WHO tanácsadója egy szerdai sajtótájékoztatón elmondta, hogy az egyik jelenleg fejlesztés alatt álló potenciális vakcina „egyenértékű lenne” az Ebola Zaire-típusa elleni oltóanyaggal, azonban ennek kifejlesztése még hat-kilenc hónapot is igénybe vehet. A másik potenciális oltás ugyanarra a platformra épül, mint a covid ellen használt AstraZeneca-vakcina, azonban még két-három hónapba is telhet, mire az oltóanyag a klinikai vizsgálatokig eljut.

Kapcsolódó cikk:

Forrás