Pár éve még a science fiction körébe utalták volna, ma áttörést remélnek a gyógyíthatatlannak tűnő leukémiás eseteknél attól a terápiától, amelyről a BBC számol be.

A kezelés során a fehérvérsejtek DNS-ét módosítják, hogy azokból rákellenes „élő gyógyszer” váljon. A BBC még 2022-ben írt egy akkor 13 éves brit lány, Alyssa Tapley esetéről, ő volt az első beteg, akit ezzel az úttörő módszerrel kezeltek, és jelenleg is rákmentes. Most további nyolc gyermeket és két felnőttet kezelnek T-sejtes akut limfoid leukémiával (T-ALL) e módszer alapján, és többségük remisszióban van.

A T-sejtek, vagy T-limfociták a szervezet őrei, normál esetben fontos szerepet játszanak a sejtes immunválasz működésében, de a leukémiának ebben a változatában kontrollálatlanul elszaporodnak. A klinikai vizsgálatban résztvevőknél a kemoterápia, illetve a csontvelő-átültetés is kudarcot vallott. Annak idején Alyssánál sem volt túl sok remény a túlélésre – ekkor próbálták ki nála az új terápiát, lényegében leépítve a régi immunrendszerét, és kifejlesztve egy teljesen újat. Négy hónapos folyamatról volt szó, amelynek során a hozzátartozóival sem érintkezhetett. Ma már gyógyult, csupán kontroll vizsgálatokra jár.

A University College London (UCL) és a Great Ormond Street Kórház szakemberei egy úgynevezett bázis-szerkesztéses technológiát alkalmaztak. A négyféle nukleobázis – adenin, citozin, guanin és timin – genetikai kódunk építőkövei. A bázis-szerkesztés lehetővé teszi, hogy a genetikai kód egy adott részére fókuszáljanak, majd egyetlen bázis molekuláris szerkezetét megváltoztassák, így írva át a működését. A kutatók ki akarták használni az egészséges T-sejtek természetes erejét, hogy ezt fordítsák leukémia ellen. Ehhez azonban meg kellett tervezniük a megfelelő T-sejteket, hogy levadásszák a kártékonyakat anélkül, hogy a kezelési folyamat önmagát számolná fel – részletezi a BBC.

A New England Journal of Medicine című folyóirat tanulmánya mutatja be a folyamatot és az eddigi eredményeket. Először egy donortól egészséges T-sejteket vettek, és ezeket kezdték módosítani. Elsőként a T-sejtek célzó mechanizmusát tették működésképtelenné, így azok nem tudták megtámadni a beteg testet. Majd eltávolították a CD7-et (fehérje, amelyet emberben a CD7 gén kódol), amely minden T-sejten megtalálható, hogy a terápia ne okozzon önpusztítást. A harmadik módosítás azt akadályozta meg, hogy a sejteket a kemoterápia elpusztítsa. Majd az utolsó szakaszban a T-sejteknek azt a parancsot adták, hogy vadásszanak le minden CD7 jelöléssel ellátott sejtet.

A módosított T-sejtek minden egyéb T-sejtet elpusztítottak, amit találtak, függetlenül attól, hogy azok rákosak vagy egészségesek voltak, egymást azonban nem támadták.

Ha négy hét után nem mutatható ki rák, akkor a betegek csontvelő-átültetést kapnak, hogy az immunrendszerük újjáépüljön.

Az első tizenegy beteg közül kilenc esetében remissziót értek el, ami lehetővé tette náluk a csontvelő-átültetést. Heten a kezelés utáni három hónap és három év közötti időszakban rákmentesek maradtak. A kezelés egyik legnagyobb kockázatát a fertőzések jelentik, abban az időszakban, amikor az immunrendszer gyakorlatilag ki van iktatva.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás