Január végén jelent meg a Journal of Psychopharmacology folyóiratban annak a kanadai kutatásnak az eredménye, amelyben 16 pszichoaktív szer káros hatásainak felmérésére vállalkoztak – mint kiderült, messze az alkohol okozza a legsúlyosabb társadalmi károkat az országban. A tanulmány szigorú, szakértői alapon készült módszertannal rangsorolja az anyagokat – nemcsak farmakológiai kockázataik, hanem a valós, népességi szintű hatásuk alapján is, ideértve a testi, lelki és társadalmi következményeket mind a fogyasztókat, mind a környezetüket tekintve.

A 20 fős kutatócsoportban addiktológiai, epidemiológiai, népegészségügyi, pszichiátriai, valamint ártalomcsökkentési szakértők is helyet kaptak, és 16 szert értékeltek hatásaik szerint, így például az alkoholt, a dohányt (beleértve az elektronikus nikotinos készülékeket is), a kannabiszt, a vényköteles és nem vényköteles opioidokat, a kokaint, a cracket, a metamfetamint, a benzodiazepineket, a ketamint, az LSD-t, a pszilocibint vagy az MDMA-t. Összesen 16 kritérium szerint pontozták az anyagokat egy 0-tól 100-ig tartó skálán, ezek közül tíz a fogyasztóra (halálozás, függőségi potenciál, elvonási tünetek stb.), hat pedig a környezetére és a társadalomra (bűnözés, gazdasági költségek, családi problémák stb.) vonatkozott.

Az eredmények egyértelműek voltak: az alkohol kapta a legmagasabb összpontszámot (79) így toronymagasan vezeti a listát – kilenc kritérium alapján is az alkohol a legkárosabb szer, például a testi egészségkárosodás, a mentális károsodás, a függőség, az elvonási tünetek és társadalmi gazdasági költségek terén is. A dohány 45 ponttal áll a második helyen, főként a halálozási, függőségi és környezeti károkozása miatt. Ezt követték a nem vényköteles opioidok 33 ponttal, elsősorban a fentaniltúladagolásból fakadó halálozások miatt.

A kokain és a metamfetamin egyaránt 19 pontot kapott, a kokain inkább a szervezett bűnözéssel való kapcsolata, míg a metamfetamin a pszichózissal és agresszióval kapcsolatos károkozása miatt. A kannabisz 15 pontot ért el, leginkább a mentális egészségügyi problémák (függőség, elvonás) és a szervezett bűnözés megmaradt hatásai miatt, míg a terápiás felhasználásuk miatt egyre népszerűbb szerek (pszilocibin, MDMA, LSD, ketamin) nagyon alacsony pontszámot kaptak, ami a szerhasználók alacsonyabb számával és a mérsékelt társadalmi kockázatokkal magyarázható, bár egyedi esetekben előfordulhatnak akut pszichés vagy testi problémák.

Az eredmények összhangban állnak a más országokban végzett hasonló vizsgálatokkal, valamint azokkal a kanadai adatokkal, miszerint az alkohol a szerhasználathoz köthető társadalmi költségek mintegy 40 százalékáért felel, ami évi több mint 50 milliárd kanadai dollárt jelent. A nem vényköteles opioidok magas pontszáma a folyamatos túladagolási krízist tükrözi, a dohányé pedig a tartós dohányzással összefüggő halálozást – annak ellenére, hogy a dohányzók száma a globális trendnek megfelelően Kanadában is folyamatosan csökken.

Ráadásul a kanadai kutatás kizárólag a károkra fókuszál, így az egyes szerek esetleges előnyeiről – például a kannabisz vagy a pszichedelikus szerek orvosi felhasználásáról – nem szól, márpedig az alkohol ebben az összehasonlításban sem szerepelne fényesen.

A kanadai eredmények a szerzők reményei szerint tanulságként szolgálnak olyan országokban is, ahol éles ellentét van a legális és tiltott szerek politikája között. Magyarországon például az alkohol nemcsak legális, hanem a kormány aktívan támogatja és népszerűsíti mint nemzeti kulturális és gazdasági értéket – gondoljunk a házi pálinkafőzés adómentességére, vagy éppen Horváth László drogügyi kormánybiztos szavaira, aki a Qubitnek 2025 novemberében azt mondta, hogy az alkohol a magyar gasztronómia és kultúra része. Ezzel szemben a többi kábítószerrel szemben zéró tolerancia van érvényben, és semmiféle különbség nincs például kokain, kannabisz, MDMA és kristály között, már ami a hatóságokat illeti. Ennek érdekében 2025-ben az Alaptörvényben is rögzítették a drogtilalmat.

Magyarországot az elmúlt években tapasztalható nemzetközi változások szele is elkerülte, 2020-ban például a közös európai uniós állásponttal szembehelyezkedve a kannabisz gyógyászati átsorolása ellen szavazott, amit 2026 januárjában az Európai Bíróság jogellenesnek minősített – az EB szerint a magyar kormány megsértette az őszinte együttműködés elvét és az Unió kizárólagos hatáskörét, így az ítélet be nem tartása esetén súlyos pénzbüntetésre számíthat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás