A hisztaminról a legtöbb embernek a szénanátha és a kínzó allergiás tünetek jutnak eszébe, az Oxfordi Egyetem friss kutatása szerint azonban az agyban egy teljesen más, kulcsfontosságú szerepet tölt be: közvetlenül serkenti a memóriát. A kutatók régóta tudják, hogy a tanulásért és az emlékezetért felelős agyterületeken sűrűn helyezkednek el hisztaminreceptorok – ez magyarázza azt is, hogy a régebbi típusú, agyba is bejutó antihisztamin típusú allergiagyógyszerek tartós szedése miért rontotta a betegek memóriáját. A szakemberek most arra keresték a választ, hogy mi történik, ha ezzel ellenkezőleg megemelik a vegyület szintjét az agyban.

Mivel a hisztaminszintet közvetlenül nem lehetett növelni az embereken, a kutatócsoport egy meglévő, narkolepszia kezelésére használt gyógyszert, a pitolizantot hívta segítségül, amely blokkolja a H3-as receptorokat, ezzel megemelve a molekula szintjét a központi idegrendszerben. A kísérlet során 60 önkéntes felének adtak a szerből, majd MRI-szkennerben vizsgálták őket memóriatesztek közben. Az eredmények látványosak voltak: a gyógyszert kapó alanyok agyában felerősödött a kapcsolat a hisztamintermelő központ és a memóriaközpontként is szolgáló hippokampusz között, és 11 százalékkal pontosabban tudták felidézni a frissen tanult információkat, mint a placebocsoport tagjai.

Bár az eredmények alapján a pitolizant afféle okosgyógyszernek is tűnhet, a szakértők óva intenek a visszaélésektől. A szer szigorú vénykötelessége mellett a kutatók kiemelték, hogy az agyi hisztaminszint mesterséges megemelése súlyosan felborítja az alvásritmust, ami hosszú távon éppen hogy drasztikusan rontja a memóriát. A felfedezés igazi jelentősége így nem a létező szerek megváltozott alkalmazásában rejlik, hanem abban, hogy a jövőben a hisztaminreceptorok célzásával hatékonyabban kezelhetnek különböző kognitív hanyatlással járó agyi betegségeket.

Forrás