A NASA Curiosity marsjárója egy sor különböző szerves molekulát azonosított a Marson, köztük olyan vegyületeket, amelyeket az élet kialakulásához szükséges alapvető építőköveknek tartanak. A felfedezés egy új típusú kémiai kísérlet eredménye, amelyet a Gale-kráter Glen Torridon nevű területén végeztek, ahol egykor víz is létezhetett. A kutatók szerint ezek az anyagok akár 3,5 milliárd évesek is lehetnek, vagyis egy olyan korból származhatnak, amikor a marsi körülmények teret adhattak a mikrobiális életnek.

A vizsgálatok során több mint 20 szerves vegyületet azonosítottak, köztük a benzotiofént, amely egy kéntartalmú molekula, és gyakran meteoritokkal jut el a bolygókra. Emellett egy nitrogéntartalmú vegyület nyomait is kimutatták, amely szerkezetében a DNS építőanyagaihoz hasonlít – ilyet korábban még nem figyeltek meg a Marson. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi eredmények nem bizonyítják az élet létezését, mivel ezek a molekulák geológiai folyamatok során is létrejöhetnek.

A felfedezés azt is jelzi, hogy a Mars felszíne alatt a komplex szerves anyagok képesek túlélni a bolygó mai, zord körülményeit, például az erős sugárzást és a rendkívül alacsony hőmérsékletet. Ez fontos előrelépés annak megértésében, hogy megőrződhettek-e az ősi élet esetleges kémiai nyomai abból az időszakból, amikor a Marson még kedvezőbbek voltak a körülmények.

Az eredmények új lendületet adnak a jövőbeli kutatásoknak, köztük annak, amit az európai űrügynökség (ESA) a Rosalind Franklin marsjáróval készül végezni – a rovert várhatóan 2028-ban indítják a Marsra, hogy még mélyebbre fúrjon a bolygó felszíne alá. A tudósok szerint azonban az élet jelenlétének egyértelmű bizonyításához végső soron szükség lesz arra, hogy kőzetmintákat hozzanak vissza a Földre részletesebb elemzés céljából – az erre vonatkozó NASA-küldetést a több milliárd dolláros költsége miatt egyelőre jegelték, hiába gyűjtötte már össze a kívánt mintákat a Perseverance marsjáró.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás