A kormánynak az a vállalása, mely hogy 2030-ra teljesíti az euróbevezetés úgynevezett maastrichti kritériumait – többek között az államadósság, a költségvetési hiány és az infláció célszámait – azt jelenti, hogy az euróbevezetésről 2031-ben születhet döntés, a technikai átállás időpontja pedig 2032. január 1. lehet. Erről Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke beszélt a Portfólió egy keddi konferenciáján.

Az euróövezeti csatlakozás a belépési szándéknyilatkozat megtételével kezdődik, amit az ERM II. árfolyam-mechanizmusba való belépés követ. Az ERM II.-es fázis legalább két évig tart, de a korábbi csatlakozó országok ennél a kötelező két évnél jellemzően hosszabb időt töltöttek el az euró előszobájaként is emlegetett árfolyam-mechanizmusban. Kurali azt mondta, hogy ha a kormány középtávú makrogazdasági konvergenciaterve sikeres és hiteles lesz, akkor nincs értelme várni az ERM II.-csatlakozással, hanem amint megvannak a tervek, egyből bele kell vágni a csatlakozási tárgyalásokba.

A csatlakozási folyamat mérföldköveinek egy része a jegybanknak, másik része a kormánynak jelent feladatot, a sikerhez pedig hatékony koordináció és tárgyalások szükségesek az európai intézményekkel, mondta az MNB alelnöke, aki egy rövid menetrendet is felvázolt. Miután idén ősszel a kormány publikálja a középtávú makrogazdasági tervét, azt az előzetes vállalások megtétele követheti. Ezután indulhat el 2027-ben a jogharmonizáció, majd a folyamat fontos mérföldköve lesz a 2028-as konvergenciajelentés, ami a kritériumok teljesítését ellenőrzi.

Az ERM II.-csatlakozás 2029-ben történhet meg, ami 2031-es végleges döntést és 2032. január 1-ji euróbevezetést tenne lehetővé, mondta Kurali Zoltán, aki az előadásában arról is beszélt, hogy az euróövezethez csatlakozó országok gazdasági felzárkózása nem áll meg az euró átvételével, illetve hogy a bevezetés időszakának mérsékelt inflációját az áremelkedési ütem gyorsulása szokta követni. És ha már nemzetközi példák: az alelnök szerint monetáris politikai szempontból a spanyol, a portugál és a szlovák euróbevezetés példája lehet releváns, míg költségvetési szempontból a horvát és a bolgár példák is számos fontos tanulsággal szolgálhatnak.

Forrás