Sokat hangoztatott tény, hogy genetikai értelemben az ember (Homo sapiens) és legközelebbi rokonai, a csimpánz (Pan) és a gorilla (Gorilla) nemek fajai között alig van távolság; nagyjából 96-99 százalékban megegyezik a DNS-ünk a legfőbb emberszabásúakéval. A főemlősök emberszerű viselkedése ennek megfelelően mindig le is nyűgözte a közönséget, amit a tévés és filmipar a kezdetektől igyekezett is kihasználni. A leghíresebb szórakoztatóipari majmokat persze nem egyetlen állat alakította, így a német Charly, majom a családban sorozat címszereplőjét 16 év alatt 11 különböző csimpánz, a Tarzan-filmek Csitáját pedig legalább 15 majomszínész játszotta az évek során – sok esetben akár egy filmen belül is több csimpánz váltotta egymást attól függően, hogy az adott jelenetben milyen képességekre volt szükség Csitától.

A fiktív karaktereken túl olyan emberszabásúak is népszerűvé tudtak válni, amelyeket sokat mutogattak a tévében – ezek az állatok jobbára különleges képességeikkel és ügyességükkel varázsolták el a nézőket. Ilyen volt az amerikai jelnyelvet kitűnően megtanuló Koko gorilla, akinek Robin Williamsszel való találkozása hagyott mély nyomot a popkultúrában; a nyelv elsajátításáról szóló elmélete miatt Noam Chomsky után elnevezett csimpánz, Nim Chimpsky; vagy a memóriajátékban az embereket is legyőző Ayumu, a Kiotói Egyetem csimpánza.

És ilyen sztár lett az a nyugat-afrikai Guineában elárvult, majd Veszprémbe költöztetett csimpánz is, akit az 1960-as években Böbe majomként ismert meg az ország.

A vízügyi szaki, a tanulékony csimpánzbébi és az ország harmadik állatkertje

„Csimpánz-párt kapott Afrikából a veszprémi állatkert. A hazai állatkertekben ritka majmokat Rózsavölgyi Imre, a Veszprém megyei vízművek igazgatója – aki négyhónapos hivatalos úton járt Afrikában – hozta ajándékba. A majompár értékét a szakemberek 30 000 forintra becsülik” – ezzel a Magyar Nemzetben 1963. október 19-én megjelent mínuszos hírrel indult Böbe majom hazai karrierje. Rózsavölgyi 1981-es visszaemlékezésében elmesélte, hogy egy kis guineai városban kaptak megbízást vízmű építésére 1963 márciusától, ahol egy vadászatra is meghívták a magyar szakembereket. Nagy állatbarátként puska helyett fényképezőgépet vitt magával a dzsungelbe, ahol a csapat összetalálkozott egy nőstény csimpánzzal és nyakában csüngő kicsinyével. Miután az egyik vadász leterítette a nőstényt, Rózsavölgyi arra kérte a helyieket, hogy hadd vigye magával a kölyköt, amire engedélyt kapott.

„A vadászatról hazatérve egy kamrába zártam, de Böbe nagyon éles eszű, tanulékony kis majomnak bizonyult. […] Ha otthon voltam, megengedtem neki, hogy bent maradjon, amíg írok. Mindent megfigyelt, felült az asztalra, a tollal telefirkálta a naplót, utána kitépkedte a lapokat. Ezt is tőlem látta, ugyanis még nem tudtam tökéletesen franciául, a piszkozatot ki szoktam tépni, és papírkosár hiányában a sarokba dobtam. Böbe megtanult üvegből inni, amikor pedig borotválkozás után a sarokba mentem mosakodni, máris ott ült az ablakban, tükörrel a kezében. Kente magát borotvahabbal, közben bele-beleharapott, a felét meg is ette”

Forrás