A vizekben elveszített, elhagyott vagy eldobott horgász- és halászeszközök komoly terhelést jelentenek az élővilág számára. Nem csupán a vízszennyezés miatt, hanem, mert gyakran olyan állatok is horogra akadnak, amelyek nem a horgászok célpontjai. Az úgynevezett járulékos fogás (bycatch), a biológiai sokféleség csökkenésének jelentős tényezője lehet, figyelmeztetnek a HUN-REN kutatói.

A horgászfelszerelések élővilágra gyakorolt hatását világszerte évek óta kutatják, és a probléma az édesvízi élőhelyeket is érinti. Magyarországon a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportjának vezetésével készült el az első átfogó leltár arról, mely élőlénycsoportokra jelenthetnek kockázatot az elveszített vagy aktívan használt horgászfelszerelések. A felméréshez a kutatók összesen negyven évet felölelő médiaelemzést végeztek, az eredményeket bemutató tanulmány pedig a közelmúltban jelent meg a brit Scientific Reports folyóiratban.

Négy médiaplatformra támaszkodó kutatást végeztek az országban: 1984 és 2024 között összesen 200 olyan esetet dokumentáltak, amikor horgászeszközök halakon kívül egyéb állatokkal kerültek kölcsönhatásba. Az adatgyűjtés során rögzítették az érintett fajokat, az egyedszámokat és az események helyszíneit is, ha az a feltöltött tartalomból kiolvasható volt.

„Összesen legalább 64 különböző állatfaj képviselői bizonyíthatóan érintettek az elhagyott és aktív horgászfelszereléseknek tulajdonítható, nem szándékolt fogásban.

A leggyakrabban madarak estek csapdába, őket követték a hüllők, míg a többi állatcsoport együttesen az esetek kicsit több mint 10 százalékát tette ki. A madarak között a leggyakoribb áldozat, 32 esettel, a bütykös hattyú volt, míg a hüllők közül a mocsári teknős esett legtöbbször, 18 alkalommal bajba, általában a horogra szúrt horgászpellet bekapása, lenyelése következtében. Az összesen érintett 226 egyed többsége, több mint 70 százaléka védett fajhoz tartozott.”

– összegezte Löki Viktor, a kutatás vezetője.

Az azonosított élőhelytípusok közül az érintett állatokat leggyakrabban folyók mentén találták, ezt követték a természetes tavak, a horgásztavak, a mesterséges tavak és a bányatavak.

A szerzők a kutatás során a járulékos fogás által érintett egyedek kevesebb mint 10 százalékát jegyezték fel elhullottként. Azonban a késleltetett elhullás vagy a nem halálos, de káros következmények, például a sérülések, a mozgásképesség romlása vagy a ragadozóknak való fokozott kitettség sem jelennek meg az adatokban.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás