„A Fidesz-KDNP 16 év alatt sem csinált olyat, mint önök 50 nap alatt” – így érvelt az alaptörvény 17. módosítása ellen a fideszes Szűcs Gábor, és ezzel nagyjából össze is foglaltuk, milyen erkölcsi piedesztálról próbálta meg a kormányról ellenzékbe szorult pártkoalíció támadni a tervezett változásokat.

A kormány szombaton nyújtotta be a parlamentnek az alaptörvény 17. módosítását, a törvényjavaslat értelmében egyebek mellett

• megszűnik Sulyok Tamás államfői megbízatása,
• az új elnököt „az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb öt évre a magyar országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron”,
• a képviselők legfeljebb három választáson, legfeljebb 12 évre lesznek megválaszthatók (vagyis ha valaki lemond egy ciklus közben, akkor annak a 12 éve sem lehet meg),
• szűkítik a sarkalatos törvények körét,
• megszűnik a vármegye elnevezés (ennek és a főispáni elnevezésnek a megszüntetéséről szóló társadalmi egyeztetés már meg is kezdődött a kormány honlapján),
• az Alkotmánybíróság tagjait 12 helyett ezentúl 9 évre lehet megválasztani, újraválasztási lehetőség nélkül.

És miután szombaton Magyar Péter benyújtotta a javaslatot, Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt hétfőn délelőtt 10 órakor megfejelte egy sürgősségi javaslattal, hogy kedden már általános vitát tartsanak róla, ami indoklása szerint „a javaslat mielőbbi elfogadása miatt szükséges”.

A vita dinamikája nagyjából a következő volt: az ellenzéki pártok (Fidesz, KDNP, Mi Hazánk) különféle irányokból magyarázták, miért a jogállamiság és a demokrácia lebontása az alaptörvény módosítása, a kormánypárt (Tisza) képviselői pedig erre reagálva azzal érveltek, hogy hát a jogállamiságot és a demokráciát a Fidesz és a KDNP bontotta le 16 év alatt.

Nézzünk néhány szó szerinti idézetet az ellenzéktől:

„Addig van demokrácia Magyarországon, amíg a választópolgárok döntik el, ki ülhet a parlamentben. Nem lehet a demokráciára hivatkozni, hiszen szűkítik a demokratikus szabályokat ezzel a szabályozással . Elfogadhatatlan és példátlan ez a korlátozás, egyetlen európai, jogállami példát sem tudnának hozni hasonlóra.” (Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka)

„Orwelli világ, amiben vagyunk, amikor valaki azt mondja, úgy erősíti meg a végrehajtó hatalommal szembeni ellensúlyokat, hogy akik ott ülnek ezekben a tisztségekben, azokat eltakarítják, és majd önök kineveznek új embereket. Ez az ellensúlyok meggyengítése, nem a megerősítése. Sulyok Tamás nem valamelyik pártból jött, de Magyar Péter azt mondta, az új köztársasági elnök jöhet a Tiszából vagy akár a kormányból is.” (Rétvári Bence, KDNP)

„Jogállamisági szempontból Isten hozott mindenkit a Kubai Szocialista Köztársaságban. Olyan intézkedésekről van szó, amelyek az elmúlt száz évben egyetlen nyugati demokráciában sem jelentek meg. A harmadik világ egyes országaiban találunk példákat, de ott is megkérdőjelezhető körülmények között. Magyarország olyan illusztris klubba lép be jogállamisági szempontból az alaptörvény-módosítással, mint a Fülöp-szigetek, Botswana és Paraguay.” (Juhász Hajnalka, KDNP)

„Jogállamot nem lehet helyreállítani nem jogállami eszközökkel, demokráciát nem lehet helyreállítani diktatúrával.” (Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője)

És néhány a kormánypárti politikusoktól:

„Az alaptörvény tizenhetedik módosítása újabb fontos lépés a jogállamiság, az alkotmányos demokrácia helyreállítása érdekében, és megteremti annak a lehetőségét is, hogy Magyarországnak hamarosan új, a nemzet egységét és az alapvető jogok védelmén alapuló demokratikus hagyományokat tükröző alkotmánya legyen.” (Görög Márta igazságügyi miniszter)

„Az elmúlt négy ciklusban nem a kétharmados többség volt az igazi gond, hanem az, ahogy azzal nemcsak éltek, hanem visszaéltek. Készült egy senki által nem támogatott alaptörvény, és került egy báb a köztársasági elnöki pozícióba.” (Melléthei-Barna Márton, a Tisza vezérszónoka)

„Április 12. egy jogállami forradalom volt, az emberek tudták, hogy mire szavaznak, ismertek voltak a vállalásaink, egyik lényeges üzenetünk volt a társadalmi részvételiség biztosítása és a demokratikus jogállam helyreállítása.” (Jakab Zsuzsanna, Tisza)

Az ellenzéki érvek közt felbukkantak még olyanok, miszerint

• Rákosi Mátyás mozdította el utoljára Tildy Zoltánt politikai zsarolással a köztársasági elnöki posztról.
• Rákosi Mátyás törölte el eddig egyedüliként a vármegyéből a vár szót.
• Mussolinit is nagy többséggel választották meg, akkor amit ő csinált, az is rendben van?
• Az nem társadalmi egyeztetés, ha emailt lehet küldeni az alkotmánymódosításról, mert feleannyian küldtek ilyen véleményt, mint ahányan Toroczkai László YouTube-csatornáján szoktak szavazni. (Ez Toroczkai László meglátása volt.)
• A kólásdobozokat le lehet cserélni.
• A vármegyék visszanevezése megyékre sokba kerül.
• ÁVH, MDP, weimarizálódás, jakobinus diktatúra, Niger.

Az ellenzéki képviselők egyébként jóformán minden, az alaptörvénybe bekerülő módosítást sérelmeztek, ezt jó sokszor el is mondták, míg a kormánypárti politikusok rendre azzal érveltek, hogy kétharmados felhatalmazást kaptak a választópolgároktól az előző rendszer lebontására.

Az alaptörvény módosításához kétharmados többség kell, vagyis ahogy azt egyébként az elmúlt 16 évben jócskán megszokhattuk, a mai napon hosszú órákon át zajló vita sok vizet a javaslat megszavazásakor nem fog zavarni, ha egy kétharmados kormány alaptörvényt akar módosítani, akkor azt módosítani is fogja, hiába tiltakozik ez ellen a parlamentben szintén választópolgárok akaratából ülő többi párt.

Ennek megfelelő volt egy idő után a vita iránti érdeklődés is az Országházban, 14 óra 50 perckor, Orbán Balázs felszólalása alatt nagyjából a képviselők fele már másfelé kóborolt.

Az alkotmánymódosításról várhatóan jövő kedden szavaz majd a T. Ház.

Forrás