A rekorddöntő El Niño közepette alapvető ökológiai átrendeződésre figyelmeztetnek kutatók, ami azt eredményezheti, hogy az Ausztrália északkeleti partjainál elterülő Nagy-korallzátonyt korallok helyett tengeri moszatok dominálják majd – írta csütörtökön a New Scientist.

Hétfőn az El Niño események megfigyelésére szolgáló Niño 3.4 térségben a tengerfelszíni hőmérséklet most először léphette át a 30 Celsius-fokot. Ez a régió a trópusi Csendes-óceán középső és keleti részén helyezkedik el. „Ha a megfigyelési adatsor igazolja az El Niño 3.4 régió 30 fok feletti napi hőmérsékletét, az rendkívüli rekord lenne” – mondta a Live Science-nek Jin-Yi Yu, a Kaliforniai Egyetem (Irvine) professzora.

Eközben egy augusztusban közölt kutatás arra figyelmeztetett, hogy legalább 1000 éve nem voltak olyan erős El Niño események, mint most, ami arra utal, hogy a klímaváltozás miatt extrémebbé vált az El Niño–Déli Oszcilláció (ENSO) természetes éghajlati jelenség meleg fázisa.

Az El Niño melegebb felszíni hőmérsékleteket okoz a trópusi Csendes-óceán keleti és középső részén, és jelentősen felborítja azokat a monszunális alacsony nyomású övezeteket, amik általában hűsítő felhőket és esőt szállítanak a Nagy-korallzátony régiójába. Emiatt a legsúlyosabb korallfehéredési események, például a 2024-es tömeges fehéredési esemény a korábbi El Niño-kkal vágtak egybe.

A korallfehéredési események során az állatokat érő hőstressz ahhoz vezet, hogy kivetik magukból azokat a színes algákat, amik táplálékot biztosítanak számukra. Ettől a korallok elpusztulhatnak, hacsak nem hűl vissza elég gyorsan tolerálható szintre a tengervíz.

David Schoeman, az ausztráliai Sunshine Coast-i Egyetem kutatója szerint az óceáni hőmérsékletek annyira megnőttek, hogy a korallfehéredés neutrális vagy La Niña időszakokban is bekövetkezhet, amik korábban felfrissülést hoztak a korallzátonynak. „Hat [fehéredési] esemény volt az elmúlt egy évtizedben – mondta Schoeman a New Scientistnek. – Az óceánok hőmérséklete fokozatosan emelkedik és az El Niño hatása erre rakódik rá, így még egy La Niña évben is történhet tömeges korallfehéredés”.

„Az egyik aggodalom az, hogy a korallzátony egyes területei átbillenhetnek korallok uralta rendszerből algák által uralt rendszerbe” – mondta Schoeman, ami alapvetően megváltoztatná a világörökség részeként számon tartott ökoszisztémát. Ennek az átbillenési pontnak az átlépése után már nagyon nehéz lenne a korallok által uralt ökoszisztémához történő visszatérés.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás