Régészek szerint egy indonéziai, Muna szigetén található mészkőbarlang falán felfedezett, elhalványult kézlenyomat lehet a világ eddig ismert legősibb barlangrajza, pontosabban sziklára applikált műalkotása, amelynek korát legalább 67 800 évre becsülik – az ausztráliai Griffith Egyetem kutatói a kézlenyomat fölött kialakult apró kalcitlerakódások vizsgálatával tudták meghatározni a rajz minimális korát. A Celebesz délkeleti részéhez közel eső sziget Liang Metanduno nevű barlangjában talált, okkerrel készült kéznyom sokáig észrevétlen maradt a későbbi, állatokat és különböző alakokat ábrázoló barlangrajzok tengerében.

Itt meg lehet nézni az eredeti fotót, és a digitálisan módosított, jobban kivehető változatot is:

A lelet nemcsak a művészet korai története szempontjából fontos, hanem az emberi vándorlások megértéséhez is hozzájárul. A barlangrajzok ugyanis arra utalnak, hogy egyes korai embercsoportok azon az útvonalon utazhattak, amely a mai Délkelet-Ázsia területeit és szigeteit egykor összekötő Szunda felől a Szahul nevű ősi kontinensre vezetett, amely Ausztráliát, Új-Guineát és Tasmaniát foglalta magában. Bár az alacsonyabb tengerszint miatt szárazföldi hidak alakultak ki, az embereknek így is szigetről szigetre kellett vándorolniuk. A kutatás társvezetője, Adam Brumm szerint a lelet összhangban van azokkal a bizonyítékokkal, amelyek alapján Észak-Ausztráliában már legalább 65 ezer évvel ezelőtt éltek emberek, feltehetően az ausztrál őslakosok ősei.

A kézlenyomat úgy készült, hogy az alkotó a barlang falához szorította a kezét, majd vízzel kevert okkert fújt rá – festékszóró híján feltehetően a szájával. A lenyomat különlegessége a szokatlanul keskeny, hegyes ujjak formája, amit a kutatók szándékos módosításnak tartanak, és valamilyen szimbolikus jelentést feltételeznek mögötte.

A Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint ez a komplex folyamat a Homo sapienshez köthető, bár más emberfajok sem zárhatók ki. Paul Pettitt, a Durhami Egyetem professzora a Guardiannek elmondta, hogy Spanyolország barlangjaiban találtak már olyan, legalább 64 ezer éves kézlenyomatokat, amelyek neandervölgyiekhez köthetők, és az Indonéziáig eljutó gyenyiszovai emberek is készíthették a Muna szigeti alkotást.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás