Egyetlen adag, ellenőrzött körülmények között beadott LSD még három hónappal a kezelés után is érzékelhetően csökkentette a szorongást egy amerikai III. fázisú klinikai vizsgálatban, amelyben több mint 200, közepes vagy súlyos generalizált szorongásos zavarral élő felnőtt vett részt. A New York-i Definium Therapeutics kutatói olyanokat vontak be, akik korábban már több bevett terápiát is kipróbáltak.

A résztvevőket fokozatosan leszoktatták a szorongásoldó gyógyszereikről, majd véletlenszerű besorolás alapján 100 mikrogrammnyi LSD-t, placebót, vagy 50 mikrogrammnyi LSD-t kaptak. Ez utóbbi csoportra azért volt szükség, mert a pszichedelikumok kutatásának örök problémája, hogy a résztvevők általában kitalálják, hatóanyagot kaptak-e: az 50 mikrogramm már érzékelhető tudatmódosító hatást, például hallucinációkat okoz, egy korábbi vizsgálatban mégsem csökkentette érdemben a szorongást. A kezelési nap után három hónappal a nagyobb adagot kapók pontszáma egy elterjedt, 56 pontos szorongásskálán átlagosan 9,8 ponttal esett vissza, a féladagos csoportban 8,3 ponttal, míg a placebocsoportban 4,7 pontos javulást jegyeztek fel – súlyos vagy tartós mellékhatást senkinél nem tapasztaltak.

Greg Cooper, a University College London kutatója – aki nem vett részt a vizsgálatban – a New Scientistnek elmondta: a 9,8 pontos csökkenés már érezhetően javítja az életminőséget, az eredmény pedig mérföldkőnek számít, ezért reálisnak tartja, hogy az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) egy-két éven belül engedélyezi a szert, ami precedenst teremtene Nagy-Britanni és az EU előtt is. Hasonló, 12–24 hónapos időtávval számol Jules Evans, a Challenging Psychedelic Experiences Project munkatársa – az engedély várhatóan a vizsgálatban szereplőkhöz hasonló, közepes vagy súlyos esetekre szólna majd, az enyhébb szorongással élők pedig orvosi mérlegelés alapján kaphatnának hozzáférést. Cooper ugyanakkor nyomatékosan figyelmeztet, hogy az eredményekből nem következik, hogy otthon bárki biztonsággal bevehetné a szert: egy LSD-élmény 6–12 óráig is eltarthat, és a megfelelő körülmények biztosítása nélkül intenzív félelemmel, pánikkal vagy zavarodottsággal járhat.

A vizsgálat abban is szokatlan, hogy a pszichedelikumokkal végzett mentális egészségügyi kutatások többségével ellentétben a résztvevőknek nem kínáltak pszichoterápiát a kezelést követő hetekben, csak korlátozott pszichológiai támogatást magán a kezelési napon. A cég munkatársa, Dan Karlin szerint ezzel épp azt akarták megmutatni, mit tud önmagában a hatóanyag. Evans szerint viszont a rendszeres terápia valószínűleg tovább növelné a hatékonyságot, mivel az LSD feltehetően részben azzal hat, hogy fokozza az agy átszerveződési képességét és fellazítja a rögzült gondolati mintázatokat – vagyis ugyanazt célozza, mint a pszichoterápia.

Az LSD ritka esetekben pszichózist, illetve öngyilkos gondolatokat és viselkedést is kiválthat, ezért a vizsgálatba csak olyanokat vettek be, akiknek nem volt ilyen előzménye, és egy esetleges engedélyezés után is elengedhetetlen lenne a szigorú szűrés és a hosszú távú monitorozás. Más pszichedelikumokat, például a pszilocibint és az MDMA-t néhány országban, köztük Ausztráliában és Svájcban már használják különösen súlyos depresszió és poszttraumás stressz kezelésére – sőt, már az Egyesült Államokban is elkezdődött a pszichedelikus forradalom.

Ha Ön vagy a környezetében bárki krízishelyzetben van, hívja a mobilról is ingyenes, éjjel-nappal elérhető lelki elsősegély telefonszolgálatot a 116-123-as számon, vagy közvetlen életveszély esetén tárcsázza a 112-t.

Kapcsolódó cikkek:

Forrás