
- A napokban kirobbant korrupciós botrány az eddigi legnagyobb Volodimir Zelenszkij elnöksége alatt.
- Közvetlenül a környezetéig nyúlik, ami példátlan krízisbe taszította az ukrán elnöki adminisztrációt, és ki tudja, hol a vége, a vezetést érintő kritikák szaporodnak.
- Egyre többen követelik Zelenszkijtől, hogy menessze az adminisztráció vezetőjét, Andrij Jermakot, ami sajtóértesülések szerint a héten meg is történhet.
- Jermak az ukrán elnök legközelebbi, teljhatalmú szövetségese, egyszerre jobbkeze, árnyéka és társelnöke; egyrészt ő Ukrajna második legbefolyásosabb embere Zelenszkij után, másrészt az öt legkevésbé megbízhatónak tartott ukrán politikus egyike.
- Már az elnök saját pártja, a Nép Szolgája is Jermak távozása mellett van.

Az eddigi lépések nem elegendőek, de Zelenszkij marad
Zelenszkij próbál távolságot tartani a botrány ismert, magas rangú szereplőitől – többek között szankciók bevezetésével, vizsgálatokal, személycserékkel –, de ezek a lépések nem bizonyultak elegendőnek. Az elnök nem ítélte el nyilvánosan egyetlen korrupcióval megvádolt munkatársát sem, és nem tett olyan lépéseket, amelyek minden kétséget kizáróan meggyőznék a közvéleményt arról, hogy nem volt részese a botránynak, illetve hogy meg fogja akadályozni, hogy ilyen újra megtörténhessen.
Azt Zelenszkij és a kormány támogatói és szövetségesei is elismerik, hogy két miniszter menesztése messze nem elégséges. Ahhoz, hogy a kormány visszanyerje a legitimitását a közvélemény szemében, és helyreállítsa a nemzetközi partnerek bizalmát, további változtatások kellenek, ráadásul magas szinten. Zelenszkij politikai ellenfelei a teljes kormány lemondását követelik, de azt ők is látják, hogy egy egyszerű kormányátalakítás nem oldaná meg teljesen a problémát, hiszen a kabinet lényegében az elnöki hivatalnak alárendelve működik.
Mindeközben az elnök legelszántabb ellenfelei is egyetértenek abban, hogy Zelenszkijt magát nem lehet eltávolítani a hivatalából addig, amíg háború van, és emiatt nem tarthatnak választást. (Nem azért, mert Zelenszkij önkényesen nem akar választást kiírni, hanem mert az alkotmány így rendelkezik.)










