
Hónapok vannak hátra a 2026-os országgyűlési választásig, de a hangulat már most a végletekig felfokozott. Kezdünk hozzászokni, hogy a helyzetről két, egymással élesen ellentétes, gyökeresen eltérő jövőképet felrajzoló narratíva számol be. Az egyik arról győzköd, hogy fejlődésünk egyre dinamikusabb, csak külső okok idézték elő az időleges megtorpanást, és a jövő minden területen „repülőrajtszerű” felemelkedést ígér. A másik azt állítja: a magyar társadalom az elmúlt évtizedben a Fidesz kormányzásának következtében a hanyatlás szakaszába került, és ha elmarad a rendszer- és rezsimváltás, elkerülhetetlen az ország csődje. De vajon mit mutatnak a tények? Hogyan lehetne reális, kiegyensúlyozott, elfogulatlan képet alkotni társadalmunk helyzetéről?
Stratégiai menedzsmentet oktattam, amikor évtizedekkel ezelőtt megismerkedtem a kiegyensúlyozott mutatószám-rendszer (balanced scorecard) módszerével (Marosán György: A 21. század stratégiai menedzsmentje. Műszaki Könyvkiadó, 2006.) A módszert az hívta életre, hogy egy vállalat helyzete többféle, gyakran egymásnak ellentmondó – piaci, pénzügyi, fogyasztói, társadalmi – szempontok szerint értékelhető. Emiatt szinte lehetetlen objektíven megítélni a cégek működését, hiszen mindig választható olyan mutató, amely kedvező, és persze olyan is, amely kedvezőtlen képet mutat. Ilyen körülmények között vált nélkülözhetetlenné egy kiegyensúlyozott, a valóságos helyzetet pontosan bemutató mérőszámrendszer alkalmazása, amely eligazíthatja a tulajdonosokat, a potenciális befektetőket, a dolgozókat, a beszállítókat és a vásárlókat a jövő várható alakulásáról.
A politikában azonban a helyzet jóval ellentmondásosabb. A nézőpontok bizonytalanabbak, a hangulat polarizáltabb, mint az üzleti életben. A néha polikrízisként jellemzett, válság dúlta környezetben nehéz olyan koordinátarendszert találni, amelyben a különböző időtávok és hatások következményeit egyidejűleg és összefüggésükben értékelni lehet. Ez adta az ötletet egy évtizede: olyan társadalmi mutatószám-rendszert kellene megalkotni, amely integrálja a különböző mérőszámokat (kormányzási index, versenyképességi mutató, korrupciós index, GDP, egyensúlyi mutatók, egyenlőtlenség, stb.), és lehetővé teszi az adott társadalom hosszú távú fejlődésének megbízható, egyben kiegyensúlyozott megítélését. A mutatószám-rendszer elemeit alapvetően az objektivitás és több nézőpont követelményét szem előtt tartva választottam ki (Marosán, György: Egy kiegyensúlyozott társadalmi mutatószámrendszer (Social Balanced Scorecard – SBSC) körvonalai, 2016).
A szakirodalomban fellelhető, a társadalmak fejlődést leíró sokféle mutató közül a jövőt leginkább meghatározó területeket és a fejlődést különböző távlatokban formáló tényezőket gyűjtöttem össze. A mutatószámok részben egymást átfedik egymást, mégis eltérő szemszögből rajzolják fel a fejlődés pályáját. Ezeket a mutatókat négy csoportba szerveztem, amelyek a társadalmak különböző szféráinak változását írják le. Ezután felkutattam ás összesítettem az egyes mutatókat, amelyek egy számokkal kifejezett, érdemjegyeket tartalmazó iskolai bizonyítvánnyá álltak össze. Az adott társadalom pillanatnyi helyzetéről kiállított bizonyítvány lehetővé tette a különféle területek eltérően kedvező vagy kedvezőtlen eredményeinek egyidejű szemléletét. Íme a négy, a kiegyensúlyozottságot biztosító mutatócsoport.
1. A fejlődést generáló intézményrendszerek minőségét jelző mutatók
A tudományban általánosan elfogadott tény – ennek bizonyításáért az elmúlt évtizedben több közgazdasági Nobel-díjat osztottak ki –, hogy a társadalmak fejlődését döntően meghatározott intézményrendszerek vezérlik. Ezek összefonódó hatása alapvetően behatárolja az országok lehetséges életpályáját. Az intézményrendszerek működését jellemző legfontosabb mutatószámok:
Democracy Index (Economist Intelligence, 2024): egy ország demokráciájának általános minősége alapvetően befolyásolja az intézményrendszerek működését, így állapota objektív mércét kínál az intézményi hatékonyság megítéléséhez.
Rule of Law Index (World Justice Project, 2025): a törvények érvényesülését mutató jelzőszám megmutatja, mennyire kiszámítható az élet, és milyen minőségűek a törvények az adott országban.
The Human Freedom Index (Fraser Institute, 2024): az egyéni szabadság indexe, a polgári szabadság állapotát, az egyén jogainak érvényesülését jelzi.









