Elis Lundholm svéd síző a milánó–cortinai téli olimpián történelmet írt: ő lett az első nyíltan transznemű résztvevő a téli játékok történetében. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által támogatott statisztikai adatbázis, az Olympedia több mint húsz olyan transznemű sportolót tart számon, akik a nyári játékokon versenyeztek, a téli olimpiákon azonban eddig senki sem indult.

„Nem igazán gondolkodtam ezen sokat. Ugyanazokkal a feltételekkel vagyok itt, mint mindenki más, szóval én csak síelek”

– mondta újságíróknak szerdán Lundholm, aki a női mogul selejtezőben a 25. helyen végzett, így nem jutott döntőbe. A síző az idei szezonban jelenleg a 24. helyen áll az összetett mogul ranglistán.

Az Inside The Games sportlap írt arról, hogy ugyan a 23 éves sportoló férfiként azonosítja magát, a születésekor nőként anyakönyvezték, ezért a jelenlegi szabályok értelmében a női versenyeken indulhat. A svéd síválogatott közlése szerint nem esett át nemi megerősítő kezelésen vagy műtéten, így a tisztességtelen előny kérdése fel sem merül az esetében.

A svéd szövetség azt ígérte, figyelik és szükség esetén letiltják az online zaklatást, hogy megvédjék a sportolókat. Robert Hansson, a Svéd Sí Szövetség mogul szakágának sportigazgatója is kiállt Lundholm mellett. „A mi sportágunkban ez nem okozott gondot. Örülök, amikor látom a fiatal sízők hozzáállását” – mondta. A játékok előtt adott interjúiban Lundholm arról is beszélt, hogyan fogadták a sportágon belül. „Mindig jól bántak velem” – mondta az Aftonbladetnek. „Persze hallani különböző véleményeket, de teszem a dolgomat, és nem foglalkozom vele.” Hozzátette: versenytársai támogatók voltak, és a sízők között alapvetően elfogadó a légkör.

„Szerintem nagyszerű, hogy Elis – ha jól tudom – az első transznemű téli olimpikonként versenyez. Ez fantasztikus, és mi azért vagyunk itt, hogy síeljünk és jól érezzük magunkat – pontosan ezt tesszük”

– mondta az ESPN tudósítása szerint az amerikai síző, Tess Johnson. Lundholm hasonlóan fogalmazott: „Azt szeretném, ha mindenki önmaga lehetne, és egyszerűen azt csinálhatná, amit szeretne” – mondta Livignóban. A teljesítményéről úgy nyilatkozott: „Örülök, hogy ma sikerült teljesítenem egy futamot. Nem ez volt a legjobb menetem, van min javítani, de elégedett vagyok.”

Az 1960-as évek végétől mintegy három évtizeden át a női versenyszámokban induló olimpikonoknak kötelező nemi vizsgálaton kellett átesniük, és úgynevezett „nőiességi igazolást” kellett szerezniük. Ezt a gyakorlatot később túlzottan tolakodónak és nem kellően megbízhatónak minősítették, ezért megszüntették. Tavaly Donald Trump amerikai elnök olyan elnöki rendeletet írt alá, ami megakadályozza, hogy transznemű nők női kategóriákban versenyezzenek. Azt mondta, hogy a rendelet a 2028-as Los Angeles-i olimpiára is kiterjed majd, és megtagadja a vízumot azoktól a transznemű sportolóktól, akik az Egyesült Államokba utaznának, hogy a játékokon versenyezzenek.

Lundholm esetében a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2021-es irányelvei irányadók, ezek a nemi identitás és a biológiai nemi különbségek alapján történő méltányosságról, befogadásról és diszkriminációmentességről szólnak. A dokumentum a jelenlegi indulási szabályok alapját adja, és célja, hogy egyensúlyt teremtsen a befogadás és a tisztességes verseny között.

„Ez a keretrendszer elismeri, hogy mindenkinek – nemi identitásától vagy biológiai adottságaitól függetlenül – joga van biztonságos, zaklatásmentes környezetben sportolni, ahol tiszteletben tartják az identitását és szükségleteit. Ugyanakkor azt is fontosnak tartja, hogy különösen az élsportolók tisztességes versenyeken indulhassanak, ahol senki sem élvez aránytalan előnyt a többiekkel szemben.” A háttérben a NOB szigorúbb szabályokon dolgozik, amik kizárnák a transznemű nőket a női versenyszámokból. Új szabályt azonban egyelőre nem jelentettek be.

A 2024-es párizsi olimpián nagy figyelmet kapott a vitatott nemi hovatartozású bokszolók, az algériai Ímán Helíf és a tajvani Lin Jü-tin esete. Helíf úgy nyert aranyérmet, hogy a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (IBA) kizárta a 2023-as világbajnokságról, mert a nemi kromoszómavizsgálatok alkalmatlannak találták a részvételre. Az algériai sportoló azonban Párizsban a női kategóriában indulhatott, miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2023-ban megvonta az IBA nemzetközi szakszövetségi státuszát, és átvette a boksz szervezését. A 26 éves versenyző többször is hangsúlyozta, hogy nőként született, és régóta a női ökölvívásban versenyez. Márciusban kijelentette, hogy meg fogja védeni címét a 2028-as olimpián.

Forrás